Nagy Csaba (szerk.): Párizstól Pocsolyavárosig. Bölöni György és Itóka levélnaplója, 1906-1912 (Budapest, 2005)

Levelek

Nem jutottam hozzá ma sem, hogy írhassak neked. Majd holnap, mert Dodóék elvisznek vacsorázni a l’Universelle-be. Itt van Tábori Kornél,* 293 * 295 és az ő kedvéért mennek oda. Nem igen tetszik nekem ez az ember, de Dodóék nagyon legyeskednek körülötte. írd meg, micsoda alak. Azt újságolta, a Világ meg fog nemsokára szűnni. Téged dicsér, de azt mondja, sokat éjszakázol (lumpolsz). Az egészségedet féltem, bár nem sokat adok szamár beszédjére.

Léda asszony nagyon vágyódik Bandi után, de úgy gondolom, azért komédiás lesz nagyon, és komoly bajok ütnek ki, ha eljön Bandi.296 Léda asszony szerelmes Dodóba is, sőt Dodót talán jobban szereti, mert érzésben, lelki rokonságban hozzá áll közelebb, de Bandi asszonyhiúságának csúcsa, és marcangolva magához akarja kötni. Nekem ez az impresszióm. Dolgaikba bele ne avatkozzunk!

Párizs, december 15.

Bp., december 17. körül

Kaffka Margitot ritkán látom. Néha megjelenik a kávéházban és fut leckéi után, melyeket városi iskolák iparostanoncainak osztogat. Budán lakik, a Márvány utcai házban.297 Beszéli, hónapokig nem volt kliense. Holnap talán meglátogatom: magához invitálta a Palermo-beli társaságot.

hatását tükröző filozofikus műveivel. (A darabról lásd h. gy.: Les affranchis. Budapesti Szemle 1911. 146. k. 304-11.)

293 Tábori Koméi (1879-1944) a Pesti Napló munkatársa a Budapesti Újságírók Egyesületének megbízásából járta végig Európa nagyobb városait, hogy az ott élő magyarok életét tanulmányozza. Benyomásairól három riportkönyvben kívánt beszámolni, de ezek közül csak egy, a párizsi magyarokról szóló jelent meg (Páris magyarjai. Hogyan boldogulnak? Hogyan züllenek el? Bp., [1912].) Könyvében Diósiék mellett Adyról is szól: „Meg kell itt emlékezni a roppant agilis Diósyról, kereskedelmi múzeumunk párisi képviselőjéről, akinek irodája a Rue Lévis kilencvenkettedik száma alatt, becses felvilágosításokkal látja el a magyar kereskedelmet. Földszinten a prózai, de nagyhasznú üzlet, fönt az emeleten pedig a költészet, mert Diósy finom ízlésű lakása adott otthont Ady Endrének. A bátortalan váradi fiú, amikor az ismeretlen nagyvárosba került, a Diósy-házban kapott gyámólítást, aztán kritikát és premiérpublikumot. Első szép versei egy párisi magyar úriasszony biztatására indultak el haza, szokatlanul heves harc füzébe és diadal mámorába”. (I. m. 53.)

296 Ady csak 1911. jan. 21 -én indul Párizsba.

297 Kaffka Margit 1910 novembertől haláláig a Márvány utca 29. földszintjén lakott.

107