Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Bartal Mária: ráncaidban dúló ujjak...” Testtapasztalatok metaforikája Szép Ernő költészetében

pusztulást tematizáló versnyelv túlterhelésével a végigmondás lehetetlenségének lesz a példája), a másikban a modern versnyelv szerkezeti elemeinek elbizonytalanítása, funkcióváltása, elhagyása figyelhető meg, az elvont verskérdést kvázi-epikus, kvá- zi-narratív keretben valósítja meg a lineáris befogadásra építő kompozíció.8 Véleményem szerint a költemények kísérleti jellegét és erős belső egyenetlenségeit, szerkezeti variabilitását tekintve joggal kérdőjelezhető meg az efféle tipizálás átfogó érvényessége, de a felsoroltak közül az Adjátok vissza című költemény egyértelműen az első csoportba sorolható.

A költemény bizonyos értelemben túlírt: a litánia és a haláltánc halmozó felsorolásainak parttalanná válását, kiüresedését viszi színre azzal összefüggésben, hogy a haláltapasztalat radikális megváltozását tematizálja. Mint ismeretes, Szép Ernő évekkel a vers megírása előtt önkéntes katonaorvosként, majd haditudósítóként közvetlen tapasztalatokat is szerzett a harctéri borzalmakról, majd az elhúzódó állóháborúban alkalmazott új harci technikák (vegyi hadviselés, kézigránátok, stb.) következtében korábban ismeretlen méreteket öltő tömeghalál áldozatainak kínjairól.9 A következő években a világháború elleni tiltakozás nem csak karcolatainak, hanem lírájának is visszatérő témájává vált.10 A háborúellenes versek közül az Adjátok vissza című költemény különlegességét véleményem szerint poétikai értelemben

8 Tóth, Sugárút, 676-677.

9 Bödök Gergely, Erőszak, tenor, brutalitás. Az első világháború hatása és a terror jelensége, Rubicon 2014/ 4-5.; Nbmeth István, Lövészárkok, kézigránát, gázálarc. Az állóháború új harci eszközei, Rubicon 2014/ 4-5. érdekességképpen: az Adjátok vissza módszeresen tematizálja e fegyverek brutális hatásait: „Nézd, elterül felfüva, cink árnyékkal / Az arcon, terhes fortéimét panaszló / Üreg szájjal, hová a gáz hatolt.”; „Egy robbanás, egy fagylaló futam, / Kevés rándulás, egy bukfenc az utcán, / Már semmi, rongy tudat s alig egy érzés...”

10 Szabó Magda esszéje elsők között irányítja a figyelmet Szép Ernő költeményeinek háborúellenes csoportjára, rövid elemzésekkel, prózai parafrázisokkal méltatja az Oly szépek a tavasz felhői, Dunakorzó, Lányoknak való nóta, A vándorlegények, Testvér, édes testvér, Lengyelország című költeményeket, lásd Szabű Magda, Szép Ernő és az első világháború = Uő., A csekei monológ, Európa, Budapest, 1999,157-170.

.... ráncaidban dúló ujjak...” / 79