Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)
Hutvágner Éva: Láthatatlan műfajok A hasbeszélő és Az egyszeri királyfi a bábszínpadon
is újraöltöztettek, friss parókát és jelmezt cseréltek nekik - a Toldiban például 32 szerepet 20 báb játszott. Rév az elkészített bábok alapfestésére további arcokat - tehát a bábok különböző maszkját - festette fel, átöltöztette és parókát adott rájuk. Fennmaradt az átalakítások sorának egy Öltöztetős könyv nevű jegyzetfüzet-sorozat, amibe Rév a bábok szerepeit és a jelenetről jelenetre történő átöltöztetésük rendjét vezette fel. A színpadképek a polgári színház elemeinek kicsinyített másaként hatottak — túlzások és karikírozó hatás nélkül. A háború alatt is játszó színház, bár nem állami támogatásból tartotta fenn magát, mégis bizonyos rendelkezések alá esett: a színház iratai között felfedezhetők a társulat tagjainak zsidó származásáról szóló igazoló okiratok (ami számunkra azért is fontos, mert talán a cenzúrának köszönhető a Szép Ernő-szöveg Rév Istvánnak tulajdonítása is), ahogy a gyakori rendőri látogatásokról szóló jegyzőkönyvek is. Rév István Árpád előadásai és maga a színház is 1945-ben szűnt meg véglegesen, ekkor a többi magánszínházzal együtt államosították az épületet. A színház korabeli népszerűségét jelzi, hogy a színházi szokásrenddel ellentétben nem tartanak nyári szünetet; a kritika csak elismerő hangon szól a darabjaikról. „A kicsi színház beváltotta a hozzá fűzött reményeket: nyári szünet nélkül most már a nyolcadik hónapja minden este és gyakran délután is szünet nélkül játssza kedves darabjait.[...] A bábszínház most premierre készül, mégpedig az „Istvánka" című mesejátékra, amelyet Rév István írt és rendez.’’42 Az előadás plakátjain, szórólapjain és a rendező Rév István nyilatkozataiban egyáltalán nem hangzik el Szép Ernő neve. „Őszre tervezzük a bemutatót. Nagy előkészületekkel, gyönyörű díszletekkel és magyaros jelmezekkel. Darabom hőse Istvánka, akinek figuráját egy dunántúli népmeséből vettem" 42 Új Magyarország 1941. szeptember 3., 1. 236 / HutvágnerÉva
