Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Varga Kinga: Szép Ernő a mai magyar színházi gyakorlatban

Lajos utal,43 Győréi Zsolt saját maga jelenti ezt ki utószavában.44 Jól látszik a Réz Pál szerkesztette válogatásban, hogy míg a Május, a Kávécsarnok, a Patika, a Lila ákác, a Vőlegény és az Azra a színpadi bemutatók miatt alkotja a kötet részét, addig A hasbeszélő és Az egyszeri királyfi a szerkesztő irodalmi/színházi érdeklődése miatt került a kötetbe.45 Győréi Zsolt összeállításában az Aranyóra, a Háromlevelű lóhere és a Tűzoltó46 már játszott darabok,47 míg a Szilágyi és Hajmási, a Krémes, a Tűzoltó, az Igazgató úr, az Isten madárkái, a Háromlevelű lóhere és a Fiú, leány kevéssé ismertek, ez a gyűjtemény akarja felhívni rájuk a figyelmet. Az alcím nem véletlenül ez: Elfeledett drámák. Az időközben eltelt évek igazolták a feltételezett várakozásokat, hiszen mint fentebb láttuk, az alcím nagy részben érvényét vesztette. Megállapítható, hogy a két kötet elengedhetetlen lett a Szép Ernő-játszás számára, a tájékozódás Szép Ernő darabjait illetően érezhetően első sorban ezeken keresztül történik.48 Aleida Assmann archívum-kánon fogalompárjával leírva azt lehet mondani, hogy immár, az archívumból előhívva, ezek a darabok a kánon részét képezik.49

43 Vida, I.m., 247.

44 Győréi, I. m., 456.

45 Az Azra az 1960-as évek főiskolai egyetlen előfordulása óta nem bukkant fel színpadokon, Az egyszeri királyfi egyáltalán nem nyerte el a színház gyakorlati embereinek tetszését, A hasbeszélő bábtársulatok környékén elő-előfordul.

46 A kaposvári főiskolás rendezőhallgató, Molnár Keresztény Gabriella Tűzoltó-rendezésének premierje 2005 októberében volt, tehát elviekben Győréi Zsolt készülő kötetkiadása befolyással lehetett a bemutatóra, de Győréi Zsolt szóbeli nyilatkozata alapján a kettő egymástól független.

47 Berényi Gábor, az Aranyóra 1984-es változatának rendezője a darab ismeretlenségéről nyilatkozva arra utal, hogy a szöveg nem képezi részét az 1975-ös szövegkiadásnak. A hiány pótlására ezek szerint több mint húsz évvel később kerül sor, lásd Tarián Vera, Aranyóra. Lírai társadalomrajz, Pesti Műsor 1984. május 30., 44.

48 Ez nem jelenti azt, hogy ne fordulnának elő egyéb drámakiadások, például a Kávécsarnok és a Május megjelent A magyar dráma gyöngyszemei 2. Egyfelvonásosok. Válogatás a XIX. és XX. századból című kötetben (szerk. és a sorozatot válogatta Kerényi Ferenc, Unikomis, Budapest, 1995), ami töretlen népszerűségük újabb bizonyítékának fogható fel.

49 Aleida Assmann, Canon and Archive = Cultural Memory Studies. An International and Interdisciplinary Handbook, szerk. Astrid Erll - Ansgar Nünning, Walter de Gruyter, Berlin - New York, 2008, 97-107, itt: 97-99.

Szép Ernő a mai magyar színházi gyakorlatban / 191