Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Varga Kinga: Szép Ernő a mai magyar színházi gyakorlatban

A Szép Ernő-i szerep

Nem lehet nem észrevenni Szép Ernő fokozott jelenlétét a Színház- és Filmművészeti Főiskolán (később Egyetemen). A Szép Ernő-ját- szás meggyökereztetésében elengedhetetlenül fontos szerepet játszó intézmény szerző iránti tisztelete nem csak a hatvanas évek számtalan előadásában ölt testet, a mai napig rendszeresen játsz- szák vizsgaelőadásként.50 A magyar színészképzés során így tehát elengedhetetlenül találkoznak a hallgatók Szép Ernővel.51 És hogy ez mennyire része a hagyománynak, onnan is látszik, hogy ez már nem csak Budapesten,52 hanem Kaposvárott és Marosvásárhelyen is jellemző.53 A másik tendencia az, hogy a rendezőhallgatók Szép Ernő-darabot választanak vizsgaelőadásnak, majd azt egy külső színházban állítják színpadra és nagy sikert érnek el vele: itt említhető Ascher Tamás kaposvári vagy Novák Eszter Új Színház-beli Patikája, Molnár Keresztény Gabriella kaposvári Tűzoltója vagy Telihay Péter miskolci Háromlevelű lóheréje. A színhészhallgatók a hagyományt sajátítják el, a rendezőhallgatók pedig a meglévő hagyományból építkezve teremtenek újat. Mindez afelé mutat, hogy Szép Ernő a szakma elsajátításának idején, a pályára lépés

50 Gábor István magyarázata erre a Május kapcsán: „szinte vizsgaelőadás számára íródott, annyi benne a kibontásra váró szerep, a jól megformálható jellem, lásd Rendezők és színészek vizsgája az Ódry Színpadon, Magyar Nemzet 1967. február 17., 4.

51 Ennek egyik megnyilvánulása Nagy Miklós 1983-as szakdolgozata, melyet a Színház- és Filmművészeti Főiskola végzős hallgatójaként írt. Ebben Fox Rudi, Balogh Kálmán és Csacsinszky Pali alakjait hasonlítja össze, arra a következtetésre jutva, hogy az élethez a szerelmen keresztül kötődnek, mindig van az életükben egy valóságos és egy vágyott nő, és végül megrekednek a kettő között, egy különleges lebegéses állapotban. Nagy Miklós, „...Az ember fiatal itt a nő..." főiskolai szakdolgozat (kézirat), lelőhely: a Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtára, raktári jelzet: D-5244.

52 Május (1982. december 3., r. Marton László és 1997. áprüis 25., r. Léner András), Vőlegény (1988. november 11., r: Verebes István), Patika (2006. február 17., r. Babarczy László), Isten madárkái (2012. április 3. r. Máthé Zsolt).

53 A Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Kar 2011 októberében a Vőlegényt mutatta be vizsgaelőadásként Kelemen László rendezésében. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem 2003 májusában Szabó Máté rendezésében a Lila ákácot állítja színpadra, míg a Május nyomán Tompa Klára állított össze egy vizsgát 2010-ben Május, júni, júli, auguszt... címmel.

192 / Varga Kinga