Palkó Gábor: „helyretolni azt”. Tanulmányok Örkény Istvánról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Hetényi Zsuzsa: Abszurd, anekdota, atomháború, avantgárd Örkény egyperceseinek szemléletéről és a műfajról

Máskor egy felsorolásba rejtve fordítja meg Örkény totálisan egy szó értelmét:

(...) a „vanília” helyett, mely idegen szó, a „háború” megy át a köztudatba, minthogy régi jelentését amúgy is elvesztette. A visegrádi cukrászdában tehát a fagylaltos pult fölött ez lesz kiírva:

Eper

Puncs

Háború

Csokoládé.

így fogunk élni.

(Nézzünk bizakodva a jövőbe)

Darabokra

Örkénynél szadista mészárlás, testdarabolás csak nemzeti történelmi távlatban, szubverzív történelemórákon fordul elő [Apogány Süttőfia Süttő gondolatai, miközben Vencellin abádszalóki prépost parancsára testét négyfelé szaggatták). A test nem szent, nem sérthetetlen, nem a lélek burka, csak egy tárgyaknál is lényegtelenebb eleme a földi faunának. A csonka vagy megcsonkított test, az Egész széthullásának személlyé, fizikai hússá realizált metaforája az avantgárd művészet alapmotívuma.13

Az avantgárdtól eltérően itt hiányzik az utópikus jövőkép, nem jelenhet meg sem a fény, sem a messianisztikus jövő, nincsenek

13 Az 1913-as Győzelem a Nap fölött című futurista összművészeti operában a művészeti ágak szintézise a hagyományos művészet lebontására jött létre. Hangjaira esett szét a disszonáns zene (Mihail Matyusiné), elemeire bomlott szét a nyelv a záum vagy „betűnyelv’’-ben (Krucsonihé), és az 1920-as második előadásban Malevics díszletei és hatalmas kartonfigurái sorban vesztették el tagjaikat, testük széthullott. Ez történik az Esetek 12. darabjában Harmsznál (Az álom) - az ember pár fázisban darabjaira esik és szemétre kerül.

Abszurd, anekdota, atomháború, avantgárd / 89