Palkó Gábor: „helyretolni azt”. Tanulmányok Örkény Istvánról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

P. Müller Péter: Forradalomváltozatok az Örkényi életműben

elhamvadt katonák tetemével / akiknek / a vádirat szerint / én vagyok az elhamvasztójuk. / Csak tudnám hogy és miért és miképp...38

Amit itt Barabás polgárháborúnak nevez, arról pár perc múltán mint testvérháborúról tesz említést.39

A Forgatókönyv forradalomképét jelentős mértékben meghatározza a történelmi korszakok egymásra vetítése, és a történelmi alakok (Rajk László, Nagy Imre, Kádár János) helyzetének egymásra vonatkoztatása. Ennek révén a dráma egyfelől kiemeli, hogy '56 kádári megtorlása ugyanazokkal az eljárási mechanizmusokkal történt, mint a '49-től elkezdődött kirakatperek (vagyis a forradalom mártírjai ugyanúgy koncepciós perek áldozatai voltak), másfelől '56 megítélésében megjeleníti a kor hivatalos minősítésével szemben az ellentétes vélemény lehetőségét is, nem fogadván el az 1956-ot ellenforradalomként beállító álláspontot. Noha Örkény a dráma megírása során több kompromisszumot is vállalt a mű nyilvánosságra hozatala érdekében,40 a kettős beszéd mégis alapvonása maradt az elkészült színdarabnak. Ennek a kettőségnek a része, az eltérő történelmi korszakok egymásra vonatkoztatásán túl (amelyben voltaképpen a radikális jobboldali és baloldali hatalmi rendszerek rokon vonásai közötti párhuzamra, megfelelésre mutat rá), hogy az '56-os időszakról nem a kor hivatalos minősítése szerint beszél, hanem annak majdhogynem az ellenkezőjét állítja. Azon nem lehet csodálkozni, hogy 1956 kapcsán Örkény nem mond, mondhat forradalmat, de - mint a Pisti a vérzivatarban és a Forgatókönyv mutatja - ellenforradalmat sem mond.

38 l/o., 488.

39 Uo., 493.

40 Örkény István, Levelek egypercben, Szépirodalmi, Budapest, 1992, 228-230. Itt olvasható az a két levél, amelyet Örkény István a halálos ágyán Aczél Györgynek címezve diktált, s melyekben Aczél előzetes véleményét kéri ki, illetve kifogásainak elfogadásáról nyilatkozik.

62 / P. Müller Péter