Palkó Gábor: „helyretolni azt”. Tanulmányok Örkény Istvánról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

P. Müller Péter: Forradalomváltozatok az Örkényi életműben

Azt is világossá teszi Barabás vallomásában, hogy kényszer hatására, a hatalom manipulációja következtében kell 56-ról mint a csőcselék lázadásáról és a párt elleni támadásról beszélni. Emellett az életművet záró dráma műfaji meghatározásában - „tragédia” - is benne láthatjuk azt a fájdalmat, amely az 1956 októberében, novemberében történt eseményeket minősíti. A levert forradalom fölött érzett megrendülést.

A forradalom fogalmához, jelenségéhez többnyire a társadalom igazságosabbá tételének, egy önkényuralmi rendszer eltörlésének, a szabadságnak, a demokratizálásnak, a racionalitásnak a sajátosságait, fogalmait szokás társítani. Örkény István életművének a harmincas és az ötvenes évek önkényuralmi rendszereit megidéző írásai a vizsgált esetekben az esztelenség eluralkodását és egyeduralomra törését mutatják. Ezekben a történetekben önmagukat forradalmárnak, ténykedésüket forradalminak tekintő és nevező mániákusok, pszichopaták, ügyeskedő bürokraták szerepelnek, akik épp az ellenkezőjét teszik és képviselik annak, amit a forradalom egyébként megtestesít. Radikalizmusuk célja a normális többségi életrend és értékrend felszámolása, beleavatkozás a magánszférába, egy olyan totális hatalmi rendszernek a kiépítése, amelyik a társadalmi lét minden szféráját - gazdaságot, közigazgatást, kultúrát, oktatást stb. - a maga teljes felügyelete alá vonja. Mindez voltaképpen a forradalom eszméjének és megvalósulásának a megcsúfolása.

Pályája egy rövid időszakában - az ötvenes évek elején - maga Örkény is belekerült abba a vakhitbe, amely a kiépülő diktatúra propagandájának hívévé és kiszolgálójává tette. Megírta a Házastársak című szocreál termelési regényét, szerepelt a Rákosi 60. születésnapjára kiadott Magyar írók Rákosi Mátyásról című antológiában, Koránkelő emberek címmel gyűjtötte egybe az erőszakos iparosításról, a mezőgazdaság kikényszerített átszervezéséről, Sztálinváros építéséről szóló lelkesült riportjait. Aztán számot vetett ezzel a magatartásával, s erről az írás közben című cikkében vont mérleget.

Forradalomváltozatok az Örkényi életműben / 63