Palkó Gábor: „helyretolni azt”. Tanulmányok Örkény Istvánról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

P. Müller Péter: Forradalomváltozatok az Örkényi életműben

elmegyógyintézetből az egyik beteg vezetésével kitörtek az ápoltak.2 Emellett a mű nyilvánvalóan kapcsolódik az 1930-as évek bélés geopolitikai folyamataihoz, az előretörő fasizmus és nácizmus tapasztalatához, mint erre az elemzők rámutatnak.3

A Forradalom című (első) változat nyitómondatai ezek:

Ebédnél kezdődött a dolog, amikor Olaj a köves padlóra ejtette a kést. A kés - különösképpen - nem nyelével, hanem hegyével ütődött a kőhöz, elnyújtott, hosszan pengő hangot adott, mint a hamis vagy csorba hangvilla.4

A Tengertánc így indul:

Ebédnél kezdődött a baj, amikor Olaj kezéből kiesett a kés, és kivételesen nem nyelével, hanem hegyével esett a kőpadlóra. Elnyújtott, hosszú zizzenést hallatott, mint a csorba hangvilla...5

Az elbeszélés kezdetén a hegyével a kőpadlóra hulló késpenge pen- dülése pillangóeffektust indít el: a hanghatásból előbb az ápolók elleni lázadás, majd utcára vonulás, s végül a hatalom átvétele következik. E folyamat során a fellázadt elmebetegekhez mind többen csatlakoznak a főváros lakosai közül (később külföldről is). Kezdetben a járókelők, nézelődők, csatlakozók közül sokan bizonytalanok abban, hogy minek is tekintsék ezt a maskarába öltözött csoportot, s hogy a tömegben ki hová sorolható. Csak a Lipótmezőről szabadultakban nincsen kétség.

2 Szabó B. István, Örkény, Balassi, Budapest, 1997,13.

3 Például Lázár István, Örkény István alkotásai és vallomásai tükrében, Szépirodalmi, Budapest, 1979, 79-81.; illetve Szabó B. István, Örkény, Balassi, Budapest, 1997,13.; és SzirAk Péter, Örkény István (Pályakép), Palatinus, Budapest, 2008,29.

4 Örkény István, Forradalom, Szép Szó 1937. július-augusztus, V/16. sz., 40.

5 Örkény István, Tengertánc = Uö., Tengertánc, Renaissance Kiadás, Budapest, 1941,20.

Forradalomváltozatok az Örkényi életműben / 45