Palkó Gábor: „helyretolni azt”. Tanulmányok Örkény Istvánról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)
P. Müller Péter: Forradalomváltozatok az Örkényi életműben
rok forradalma nem ugyanazt a helyzetet írja le. E két forradalmat tárgyba vevő mű között - melyeket némi túlzással a bő négy évtizednyi életművet keretező alkotásoknak is nevezhetünk - Örkény több ízben is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Az alábbiakban az életmű néhány példáján elemzem, hogy miként mutatja be és milyen sajátosságokkal írja le Örkény azokat a társadalmi eseményeket, amelyeket vagy ő, vagy a mindenkori politikai hatalom forradalomnak nevez. Ezek a forradalomváltozatok igen különböző társadalmipolitikai folyamatokra, helyzetekre utalnak. Bár a megnevezésük az életmű egyes alkotásaiban forradalom, mégsem foglalhatók bele egy általános forradalomdefinícióba. Ehelyett az általános meghatározás helyett lényegesebb annak vizsgálata, hogy Örkény milyennek mutatja be azokat a szereplőket, akiket az adott forradalom részeseinek, tevőleges résztvevőinek tekint, és milyen társadalmi-politikai folyamatok esetében, miféle értelemben használja a forradalom, forradalmár megnevezéseket, akár a szereplők szemszögéből, akár az elbeszélő, a szerző nézőpontjából. A Szép Szó 1937. július-augusztusi számában jelent meg Örkény István Forradalom című novellája. Arról szól, hogy Budapesten a bolondok kiszabadulnak az elmegyógyintézetből, és átveszik a hatalmat. Az elbeszélés - új címmel, átdolgozva - Örkény első önálló kötetének, az 1941-ben megjelent Tengertáncnak, a címadó írása lett. A cím megváltoztatásával együtt Örkény a szövegen is módosított, de a történet alapszerkezetét és alapmotívumait nem változtatta meg. A háború alatti kiadást követően az elbeszélés 1967-ben, a Nászutasok a légypapíron című prózakötetében egy újabb, harmadik változatban jelent meg, és az 1971-ben, a négykötetes Időrendben című gyűjteményben közölt szöveg is eltér néhány ponton a korábbiaktól. Most azonban csak az írói pálya első korszakában keletkezett két változatot érintem. Az elbeszélés közvetlen ihletője egy újsághír volt, amely arról szólt, hogy a Lipótmezőn lévő 44 / P. Müller Péter
