Palkó Gábor: „helyretolni azt”. Tanulmányok Örkény Istvánról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Reichert Gábor: „Egészséges erotika” A szocialista közerkölcs és a Lila tinta

Révai szövegében jól megfigyelhető a szerelem mint a pártmunkának alárendelt érzelem elgondolása: a Farkas Zenót a kommunizmus ügyének sikertelenül megnyerni igyekvő Nagy Júlia kapcsán megjegyzi:

[Ijgazi kommunistánál a két érzelem, a párt iránti odaadás és a szerelem, nem futhat egymás mellett, megszeretni is csak olyan embert szerethet meg, aki eszmeileg, gondolkodásában rokon vele és ha nem ma, hát holnap, nemcsak a szerelemben, hanem az új világért való harcban is társává válhat.49

Akárcsak Déry Nagy Júliája, Örkény Scharl Gézája sem felel meg ezeknek a követelményeknek. Bébi esetében esély sem mutatkozik arra, hogy az egyszerű teremtés Scharl társává válhasson, ráadásul a Lila tinta annak a Révai-féle kritériumnak sem felel meg, amely szerint „a párt iránti odaadás és a szerelem nem futhat egymás mellett". Szirák Péter találóan „kicsinyített termelési regénnyel ötvözött szerelmi történet”-ként definiálja Örkény novelláját,50 nem tesz azonban említést arról, hogy a két eltérő zsáner meglehetősen ügyetlenül érintkezik egymással: az üzem működésének racionalizálásán dolgozó Scharl szakmai tevékenysége csak halvány mellékszála, „kötelező eleme” a szerelmi történetnek, az eltérő cselekményszálak között az elbeszélő csak igen nagy nehézségek árán képes kapcsolatot létesíteni. A Csillag szerkesztőségének önkritikájából egyébként kiderül, hogy Örkény utólag, a szerkesztőség javaslatára építette bele szövegébe a „kicsinyített termelési regényt”51 - nem csoda tehát, hogy eléggé kimó- doltnak hat a Scharl szakmai és szerelmi ügyei közötti kapcsolat.

49 Uo., 749.

50 Szirák,/. m., 91.

51 „A Lila tintá-nak hozzánk beérkezett első változatában a mérnök alakja, részben Gallináékkal való zavaros kapcsolata miatt, részben pedig az üzemben és a párttitkár mellett betöltött szerepe tisztázatlansága miatt nagyon is kétes volt. Ezért a szerkesztőség arra kérte az írót, hogy a mérnök alakját tisztázza jobban jellemileg, és objektíve szakmai téren adjon neki olyan értéket, olyan jelentőséget, amely majd indokolja a novella során azt a harcot, amelyet az új világ vív érte, és ezáltal az olvasó is világosabban érezze, hogy szükségünk van rá, hasznos a mi számunkra, meglevő, de javítható jellemhibái ellenére.” A Csillag szerkesztősége a Lila tintá-ró/, 424.

„Egészséges erotika” / 39