Palkó Gábor: „helyretolni azt”. Tanulmányok Örkény Istvánról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Reichert Gábor: „Egészséges erotika” A szocialista közerkölcs és a Lila tinta

A szexuális vágy megvalósulása itt együtt jár a gonosz bukásával, az igazság győzelmével.”22 Mintha Scharl mellett az elbeszélő is Bébi „erotikus nyugtalanságának" hatása alá került volna, hiszen a szövegben megteremtett miliőt valóban a mérnökben felkeltett testi ingerek regisztrálása alakítja. Scharl kínos szexuális izgalmát az elbeszélésben állandóan vissza-visszatérő fülledtség, nyirkosság, langyosság motívuma érzékelteti, amelyek rámutatnak Bébi környezetének egyszerre taszító és vonzó voltára. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül kiemelek néhányat az elbeszélés atmoszféráját meghatározó motívumok közül.

Már az első bekezdés Gallináék otthonának egészségtelen légköréről tudósít: „Sem a június harsogó verőfénye, sem a délután fullasztó, ólomnál súlyosabb heve nem bírt a spaléták szűk légzőnyílásain átfurakodni”; „a ház úgy teleszítta magát a napmeleggel, hogy nemcsak a falak, hanem még a bútorok is idegesítő langyosságot leheltek.”23 Sőt, nemcsak a bútorok langyosak, de még a cigaretta füstje is, sőt egyenesen „az egész világ.”24 A lakás tehát a külvilágtól elzárt, hermetikus térként jelenik meg az elbeszélésben, amely kirekeszt minden kívülről jövő hatást: a világosságot éppúgy, mint a változást, az új idők fuvallatát. Néhány oldallal később explicit módon megjelenik a külvilág kizárására való törekvés:

Gallináék nem szívesen nyitottak ablakot. Nemcsak a hőséget akarták kívül rekeszteni, hanem a gesztenyefákon átkandikáló, vedlett gyárépületet, az országúton rohanó autók búgását, a község távoli zörejeit, az egész világot.

22 Mérei, I. m., 68.

23 Örkény,Lila tinta, 381.

24 Uo., 382.

.Egészséges erotika" / 29