Palkó Gábor: „helyretolni azt”. Tanulmányok Örkény Istvánról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Reichert Gábor: „Egészséges erotika” A szocialista közerkölcs és a Lila tinta

a „kommunista nemiszerep-szabályozáshoz” való igazodása idézi elő. Lugosi eleinte képtelen elfogadni, hogy neje - akivel pedig a regény egyik visszaemlékező, harmincas évekbeli megismerkedésüket dokumentáló jelenetében még szeretkezett is! - egyre kevésbé felel meg a felszabadulás előtti nőképnek. Míg Lugosi - a korszak kedvelt kifejezésével élve - sokáig „egyhelyben toporog”, addig Esztert pártiskolára küldik, folyamatosan az üzemi termelés színvonalának javításán ügyködik, balatoni nyaralása alatt is Sztálin A leninizmus kérdései című művét olvassa, mígnem Lugosi felettesévé léptetik elő. A regény végére természetesen megoldódik a házaspár magánéleti válsága, maga a problémafelvetés mégis jól érzékelteti, hogy a korszakban milyen elvárások fogalmazódtak meg a férfi-nő kapcsolatokkal és ezek szépirodalmi megjelenítésével kapcsolatban. Örkény nagyregénye ebből a szempontból (is) felmondta a kötelező leckét, ehhez képest pedig a Lila tinta nőábrázolása valóban igen éles váltásnak tűnik. Még akkor is, ha - ahogy Örkény is igyekezett felhívni rá a figyelmet későbbi önkritikájában - Bébi és Gallináné figurájával éppen az elrettentés, a végnapjait élő arisztokrácia bemutatása volt a célja.

3. „A legyőzött osztály asszonya”

A Lila tinta elsősorban azért váltott ki többekben felháborodást, mert meglehetősen nagy átéléssel mutatta be egy kommunista férfi - ráadásul a kor ideálja: a vidékről a városba került, a népet a szocializmusba átvezetni képes mérnök - és egy „dologtalan”, „burzsuj” (idézetek az olvasói levelekből) lány vonzalmát. Ennél is súlyosabb kihágás, hogy - mint arra Mérei Ferenc is rámutatott - „a novellában a szexuális feszültség és készenlét a pozitív értékkategóriába tartozik. Mind a mérnök szenvedélye, mind Bébi erotikus nyugtalansága rokonszenwel ábrázolt, pozitív érték.

28 / Reichert Gábor