Palkó Gábor: „helyretolni azt”. Tanulmányok Örkény Istvánról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Reichert Gábor: „Egészséges erotika” A szocialista közerkölcs és a Lila tinta

nyilvános életét és titkos transzszexuális szerepjátékait, már nem is próbált meg egy lapban sem elhelyezni - a szöveg egy évtizeddel az író halála után került először nyilvánosságra.19

Nem állíthatjuk, hogy kifejezetten A Hunnia Csöködön és az Asszonyok éjszakája hűvös fogadtatása idézte elő Örkény prózájának gyökeres változását, annyi mindenesetre biztos, hogy 1948 után megjelent szövegei minden tekintetben igyekeztek megfelelni a hatalom tematikus és esztétikai elvárásainak. Ez vonatkozik a férfi-nő kapcsolatok ábrázolására is: a szocialista realista termelési regény hagyományának magyarországi meghonosításában élenjáró Házastársak szerelemképe messziről kerüli bármiféle deviancia tematizálását. A „kommunista aszketizmus esztétikája” Örkényt is önmérsékletre sarkallta, hiszen - ahogy az idézett fogalmat bevezető Szolláth Dávid fogalmaz monográfiájában:

a munkásmozgalmi aszketizmus (...) szexualitáspolitika is. A test és a vágyak ellenőrzése, illetve a testről és a vágyról szóló beszéd hatalmi felügyelete. Az aszketikus önformálás etikája húzódik meg a forradalmi energiákkal való »gazdál- kodás«-ról, a nemi öröm »racionális« korlátozásáról szóló érvelések mögött. Ez az alapja a kommunista nemiszerep- szabályozásnak és párkapcsolati magatartáskódexnek, a nemek kommunista ikonográfiájának stb.20

A Házastársak21 a Szolláth által említett „párkapcsolati magatartáskódex” illusztrációjaként is felfogható: a főszereplő Lugosi Sándor és felesége, Eszter konfliktusát éppen Eszter átalakulása,

19 Örkény István, Kedd = Uő., Búcsú, s. a. r., Radnóti Zsuzsa, Szépirodalmi, Budapest, 1989, 118-138.

20 Szolláth Dávid, A kommunista aszketizmus esztétikája, Balassi, Budapest, 2011, 62. Kiemelés az eredetiben.

21 Örkény István, Házastársak, Szépirodalmi, Budapest, 1952.

„Egészséges erotika” / 27