Palkó Gábor: „Határincidens”. Tanulmányok Szilágyi Domokosról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Bartal Mária: Csontzörej - a halott test reprezentációi Szilágyi Domokos és Weöres Sándor néhány költeményében

csizma”. A vers mindvégig egymástól elválaszthatatlan jelentéssíkokként működteti a társadalmi/vallási elnyomás, az alkotói szabadság korlátozása, valamint a testi fenyítés és a halál képeit (például: „hiszek átmenetileg hiszek az átmenetben”; „éjjel felriadok arra hogy ez milyen szép milyen borzasztó ez és keresem a szavakat rá / keresem keresem gyötrődöm elaludni nem lehet mert szóban kimondva tán mégis megfoghatóbb a megfoghatatlan”; „most már van klinikai halál biológiai halál (az erkölcsiről nem is szólva) ember legyen a talpán képzett hullajelölt aki választani tud [...] mit ér a választójog ha egyik jelölt rosszabb mint a másik"), amelyet a magát következetesen szigorúnak mutató tagolás (paragrafusok és alpontjaik) kiismerhetetlen logikája szervez szöveggé Szabó Lőrinc Te meg a világ című kötete és József Attila bírósági tárgyalásokat imitáló dialogikus versbeszédei mintájára. Vádló és vádlott, Akárki és a Halál párbeszédének és a beépített belső monológoknak a váltakozása a Haláltánc-szvit és a Hogyan írjunk verset című költemények dikcióját rokonítja továbbá Weöres ötvenes évek második felére tehető hosszúverseinek (Medeia, Orpheus, Minotauros) és a Tűzkút kötet egyes verseinek (Fairy spring, Kilencedik szimfónia) poétikájával.

A továbbiakban terjedelmi okok miatt röviden térnék ki néhány olyan költeményre, amelyek a tanulmány szempont- rendszere felől vizsgálhatóak, de részletesebb interpretációjuk további kutatómunkát igényel. A Hogyan írjunk verset párverse, A fogalmazás kaptatóin (1971) című költemény nyelvszemléletének kettősségére szeretnék először ebben az összefüggésben rámutatni: a beszélőhöz idomított képi környezet antropomorf karaktere, a megszólaló testi meghatározottságának hangsúlyozása mellett, amely József Attila poétikájával rokonítható, a vers ellenpólusként a nyelvet mint a megszólaló elszemélytelenítésé- nek a közegét, a kiürítés, kiürülés mechanikus helyét működteti:

96 / Bartal Mária