Palkó Gábor: „Határincidens”. Tanulmányok Szilágyi Domokosról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)
Bartal Mária: Csontzörej - a halott test reprezentációi Szilágyi Domokos és Weöres Sándor néhány költeményében
„troposzférává fogalmazott ég / kaptatóin és buktatóin keressük / a szavakat, melyekben megfogódzhatunk”, illetve „Fáradt felhőim lemaradtak mögöttem. / Átlátszó menedékház a levegő.” A Változatok egy képzeletbeli Weöres-versre (1978) egyik lehetséges hypertextusa az 1942-es Hannának című vers. Weöres költeményének érdekessége, hogy az egyes szám első személyű beszélő betegágyba pozícionálja magát, a versbeszédet az emlékek közegeként építi fel, amely fokozatosan lebontja a megszólaló és a neki hangot adó versbeszéd identitását és létét, amelyre a verszárlat is reflektál: „mintha nem is volnék, csak mondatlan emlék, / szőke hajad körül fátyolként lebegnék”19. Ha ezt a verset feltételezzük a Szilágyi-szöveg hátterében, kellő humorral akár a Szilágyi-vers első két sorával is összeolvashatjuk a zárlatot: „Eredeti (nincs.)”, de akár a weöresi költészet inter- és transztextuális műveleteinek ellenőrizhetetlenül összetett játékaira is gondolhatunk a záró sor kapcsán, amelybe Szilágyi költészete is előszeretettel bocsátkozik. A Weöres-vers a Szilágyi-parafrázishoz hasonlóan játékos rímekkel dolgozik, de metaforikája a századforduló szentimentális énlírájához köti. Szilágyi átszexualizálja és humorossá teszi a vershelyzetet, az egyes szövegváltozatok akár a Psyché formai repertoárjához és tematikájához is köthetők, anélkül azonban, hogy annak bármely konkrét darabjával keresnének kapcsolatot. Az 1975-ös, kötetből kimaradt, Mária, anyácska című vers és a Pogány zsoltárok utolsó szakasza a weöresi Mária mennybemenetelével olvashatók össze, a deszakralizáció eljárását az Istenanya halandó, megrontott szűzként való ábrázolásával indítják be: „Szemedbe nézek. / Szemembe ne nézz. / Virágom világa / penész. Penészes liliom- / szirmok eleven / síromon. Elaltass”. Szilágyinál ez a szövegrészlet Mária sorsát a korai Ius primae noctis című vers megrontott szűzleányai közé írja be. A Pogány zsoltárok már radi19 Weöres Sándor, Medúza. Versek, Királyi Egyetemi Nyomda, Budapest, 1943. Csontzörej /97
