Palkó Gábor: „Határincidens”. Tanulmányok Szilágyi Domokosról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)
Bartal Mária: Csontzörej - a halott test reprezentációi Szilágyi Domokos és Weöres Sándor néhány költeményében
drámai monológjainak modellje is. Ezt a lírai szerkesztésformát Tamás Attila József Attila néhány költeményével is összefüggésbe hozta.16 A Hogyan írjunk verset című költemény szintén a Búcsú a trópusoktól című kötetben jelent meg, amelyről Láng Gusztáv és Kántor Lajos jogosan jegyzik meg, hogy gondolatilag és műfaji értelemben egymáshoz szorosan kapcsolódó verseket tartalmaz.17 A Hogyan írjunk verset az alkotásfolyamat dinamikájának és a költészettel szemben támasztott elvárás-rendszernek a weöresitől radikálisan eltérő bemutatását választja, jóllehet A vers születéséhez hasonlóan ugyancsak egy népi mondókától indul, és gondolatmenetét a közérthetőség és a valóságvonatkozások elvárásrendszere felől indítja. A hajdú főnév Ágoston Vilmos által javasolt, tulajdonnévi olvasata (Hajdú Győző, a kolozsvári Igaz Szó főszerkesztője)18, de köznévi jelentése is mutatja már a költemény kezdetén, hogy a szöveg hatalmi struktúrában veszi szemügyre az alkotás, líraolvasás és kanonizáció kérdéseit, amelyet a kezdetben katonásan anapesztikus, később lassan enyhülő lüktetés is megerősít. A tagolásnak köszönhetően magát hol kátészerűen, hol törvénycikkelyekként, hol bölcseleti költeményként tételező szöveg beszélő és megszólított hierarchiájának érzékeltetésére a 4. § -ban nemi jelleget kölcsönöz a jelenet résztvevőinek. A vers metaforarendszerében a testet érő agresszió visszatérően a szöveg létrejöttéhez kapcsolódik: „Voilá, Messieurs! Addig verem, nagysád, amíg hű lesz, Amíg hozzám csupa báj és bű, Úgy elverem, hogy a teste kék lesz, Avagy pedig zöld, miként a fű. Mi az, hogy érthető? [...] Verd csak a gépet nyavalyás / aki vagy Nem kell ennek uraim / se máglya se bitó se forró olaj se spanyol16 Tamás Attila, Egy verskompozíció-típus megjelenése századunk magyar költészetében, Irodalomtörténet 1999/1., 134-149. 17 KAntor-LAng, I. m., 154. 18 Visszavont remény, szerk., jegyzetek, utószó, Ágoston Vilmos, Budapest, Szépirodalmi, 1990,188. Ezúton köszönöm B. Kiss Mátyásnak, hogy erre a szöveghelyre felhívta a figyelmemet. Csontzörej / 95
