Palkó Gábor: „Határincidens”. Tanulmányok Szilágyi Domokosról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)
Bartal Mária: Csontzörej - a halott test reprezentációi Szilágyi Domokos és Weöres Sándor néhány költeményében
ritásvággyal, amely elválaszthatatlan az írás tevékenységétől. A Törpe ecloga kapcsán az értelmező elzárkózik a deszakralizálás és demitizálás versbeli eljárásainak azonosításától, olvasatában a költemény rettenetes ráismerés arra, hogy a „lecsupaszított költőszerep” feltétele a saját erkölcsi normának megfelelő élet és halál.7 Nem véletlen azonban, hogy Szilágyi Domokos e költeményben Radnóti eclogái közül éppen annak az átírására vállalkozik, amely a halálközeli élmény és a szélsőséges kiszolgáltatottság állapotáról szólván a legtöbb humoros és groteszk elemet tartalmazza (Hetedik ecloga), jóllehet, ezek a stílusrétegek szinte teljesen eltűnnek a költeményből. Jakab Judit interpretációs javaslatát cáfolva Szilágyi Zsófia Júlia joggal mutat rá, hogy a kultikus Radnóti-képet a versforma segítségével parafrazáló versben az egyetlen szó szerinti idézet Radnótitól a „Mégsem tudok írni ma rólad!”, amely elgondolkodtatóan árnyalja az 1978-as versben eszményített, idealizált és tragikus költőszerepet,8 és némiképp közelíti az évtizeddel korábbi Csontok első közelítésben radikálisan különböző költészetfelfogásához. A Búcsú a trópusoktól nyitóversének, a Haláltánc-szvitnek már a címe is a szöveg hypertextuális jellegét hangsúlyozza: megidézi a késő középkori költészet és ennek nyomán a romantika egyik legkedveltebb műfaját: a Holbein rajzaiból készített fametszet-sorozatot, Liszt Ferenc zenekarra és zongorára írt versenymű- vét, de a szvit műfajmegjelölés nyomán értelmezhető a bartóki zenemű, A csodálatos mandarin továbbírásaként is, amennyiben szintén széttartó hagyományok találkozási pontját teremti meg.9 7 Pécsi Györgyi, Az értelmezés zavara. Rendhagyó bevezető Szilágyi Domokos „átláthatatlan” költészetének olvasásához = Uű., írások és olvasások, Magyar Nyugat, Vasszilvágy, 2011,22. 8 Szilagyi Zsófia Júlia, Az alanyiság börtöne, Szilágyi Domokos szerepversei?, Napút, 2006/8., 124-131. 9 Bartók Béla és Szilágyi Domokos művészetének kapcsolatára már igen korán felfigyel a kritika. Kántor Lajos és Láng Gusztáv korszakmonográfiája az Igaz Szó Bartók-kü- lönszáma, Márki Zoltán Bartók idegenben című szonettkoszorúja és Szilágyi Bartók Amerikában című versciklusa kapcsán ismételten utal a zeneszerzőnek a romániai 88 / Bartal Mária