Palkó Gábor: „Határincidens”. Tanulmányok Szilágyi Domokosról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Molnár Eszter: Mágikus szövegműfajok újraírásai Szilágyi Domokos költészetében

Egy másik, szinte teljes versen végigvitt átokszöveget a Bájoló című versben szerepel: „Guruzsma, guruzsma, / verje ragya, rozsda, / járjon csapatlan csapáson,/ szivárványt sohase lásson / szemét soha le ne hunyja / viszketése meg ne unja” (691.) Az Emeletek avagy a láz enciklopédiája című kötet karneváli nyelvforgatagában is elő-előkerül a mágikus nyelv, általában kié­lezett, szélsőséges helyzetekben, például a halált „jobb helyre küldő” szózatban, mely modern kórházi körülmények díszletei között hangzik fel: „Huss, halál, huss, huss / műtőlámpa vakítson, / sziké szíven szúrjon” (336.), majd néhány sorral lejjebb egy cifra „károm- kodás-katedrális" következik: „betyár jóreggelét a betyárnak, / ponciussát, pilátussát, krédóját!" (336.) - de rögtön utána, ezekből a bibliai képekből zuhanórepülés-szerű stílusváltással egy apoka­liptikus kicsengésű, önreflektív magyarázat jön: „(így szólok, képes beszéddel, / hogy ne érezze egyedül magát a szó, a mondat, / hogy ráismerjenek a dolgok, / addig is, míg előlépek a kép mögül, / elő- búvik marokból az ököl, / hús mögül a csont.)” (336.) Maradva az Emeletek... példáinál, a már említett Boszorkány című versre emlé­keztető átokbeszéd egy siratóének mellett szerepel: „vigye, vigye, vigye patakocska, patakocska, hab / elmossa, partra ne vetődjék, partra vetődjék, ott tátogjon, / múljék bele a csöndbe” (347.) Az átok utáni sirató szerepeltetésének stílushatása, hogy felerősíti az átok amúgy is lélekdermesztő erejét. A népi siratóknak, vagy akár az Ómagyar Mária-siralom felolvasásának, idézésének eredeti kon­textusban, egy virrasztáson, temetésen valójában nem is az a fel­adata, illetve hatása, hogy vigasztaljon, hanem inkább megren­dülést, bánatot, zokogást serkenteni hivatott: a gyász erőteljesebb átélését, a siratás eredményességét és ezzel a halott lelkének sze­rencsés eltávozását segítik. Az átkozás hagyományának kifordítása történik a Megvert az Isten (Kézirattöredék) című versben, az élet nagy kérdéseit (Isten, szerelem, halál) az „átokkal áldás” alakzatá­62 / Molnár Eszter

Next

/
Thumbnails
Contents