Palkó Gábor: „Határincidens”. Tanulmányok Szilágyi Domokosról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Molnár Eszter: Mágikus szövegműfajok újraírásai Szilágyi Domokos költészetében

tésnek (a mágikus cselekedet eredetileg kötést jelent) a két különböző előjelű változatát képviselik. „[A] föld mely gonosz is tud lenni / a föld amely // áldani tud átkozni tud míg / majd megölel” (420.) - írja Szilágyi. Az áldás és átok közös gyökerének titkára ráébredt korábban József Attila is, aki a Regösének címet viselő versében egy eredetileg a ház urának minden jót kívánó műfajt (népi regölést) átokkölteménnyé alakította: „Váljon szénájuk szalmává / rege róka, ejtem / tányér tészta piócává/ rege róka, ejtem / Láng legyen kecskéjül szarva / Rege, róka, ejtem / böködjön a pap- lanukba!.”41

Az egyik legerőteljesebb Szilágyi-átokszöveg a Boszorkány című versben olvasható:

legyen élted haláltalan

föld is bé ne fogadjon hűtős urad magtalan

méhed meddő maradjon gyomként vetess gyehennára éltedben éltedben mastan húzzunk karóba

megdögölni ott se tudj mast feszítsünk keresztre

lelked el nem szállhasson mastan süllögj máglyánkon rikótozz röhögjünk mastan hasad fölmetszvén elvérezz meg ne halj benzinnel is leöntünk... (308.)

41 József Attila Összes versei, Osiris, Budapest, 2005,322-323.

Mágikus szövegműfajok újraírásai Szilágyi Domokos költészetében / 61