Palkó Gábor: „Határincidens”. Tanulmányok Szilágyi Domokosról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Molnár Eszter: Mágikus szövegműfajok újraírásai Szilágyi Domokos költészetében

telenül is mosolyra ingerlő Monostoron - ostorom rímpárra gondolok) fohászkodás szerepel a Pogány zsoltárok egyik első szakaszában:

Harangoznak Monostoron. / Isten, kegyelmes ostorom, / add légyen égi kóstolóm / e hang, amely az ős torony / egéből hajnal-nász toron / - szerelmetes szent pásztorom! - / száll légen-égen át, orom, / tető fölött, a házsoron, / Isten, kegyelmes ostorom. / Harangoznak Monostoron. (581.)

Majd ugyanennek a költeménynek a tizenötödik szakaszában ismét visszatér a könyörgés konvencionális nyelvi formulája, csak itt nem Isten, hanem az Isten anyja, Szűz Mária a címzett: „Mennyei mérlegen mérettünk / Mária, könyörögj érettünk” (585.)

A Könyörgő című szövegrészben ismét imaszerű sorokkal találkozunk. A költő saját életritmusának kiegyensúlyozását óhajtja benne: „Legyen nappalom, legyen éjjelem, / csillagokat csiholjak titkaiból;/ szívembe szivárogva fényesen / ragyogjon - súlyos- piros-tüzü bor, / hűvös napokban forró értelem.” (111.) Az egyik legszebb Szilágyi-ima a Magasságos címet viseli: „Ó, add meg, Magasságos Türelem, / add meg magunkat! / Hogy újra és újra elviseljük / évszakok elhalálozását - / várás a részünk mindörökké. / Add meg, hogy tudjunk várakozni, / szánakozni a várakozókon, / várakozni a szánakozókra, / mert vigaszra jogunk van.” (411.)

„Szeresd felebarátodat, mint magadat” szól a zsidó-keresztény hagyomány erkölcsi alapelveit kifejező Tízparancsolat hetedik pontja. Szilágyi versének szempontjából fontosabb, hogy ez a mondat nemcsak parancsot, hanem egy bújtatott állítást is magában foglal, mely szerint mások szeretése elképzelhetetlen saját magunk szeretése nélkül. Egy saját magát gyűlölő személy képtelen teljesíteni a szeretet parancsát, és ezzel a keresztény

58 / Molnár Eszter