Palkó Gábor: „Határincidens”. Tanulmányok Szilágyi Domokosról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Molnár Eszter: Mágikus szövegműfajok újraírásai Szilágyi Domokos költészetében

Ima, áldás, átok

A ráolvasások, illetve az imák, áldások és átkok formai megkülönböztetése nem tartozik a legegyszerűbb feladatok közé, hiszen, ahogyan Pócs Éva rámutatott, „a verbális mágia műfajai szorosan összefonódnak mind funkciójukban, mind tartalmi-formai vonatkozásaikban” a vallásos műfajokkal. „A keresztény Európa gyakorlatában általános az áldásnak, az átoknak és az imának a ráolvasással azonos értékű használata."37 A szerző a ráolvasások megfigyelése alapján kijelenti, hogy az azonos, vagyis a mágikus funkció egy adott konkrét beszédszituációban „összehozza, sőt összeolvasztja, egymásba fonja a ráolvasás és az ima eltérő formai megoldásait. Különösen a magasabb szervezettségű, bonyolultabb ráolvasásokra jellemző", hogy a szöveg egyaránt tartalmazhat imának, áldásnak vagy átoknak is minősíthető szövegelemeket.38

Szilágyi Domokos óriási szövegépítményeiben, monumentális versfolyamaiban is folyton felbukkannak szövegrészietek, emlékfoszlányok a keresztény vallásos irodalomból, hittételekből, vagy akár gyerekkorában hallott prédikációból. Külön vonulatot képviselnek az archaikus imákat és könyörgéseket felidéző szövegek a Szilágyi-lírában. A Garabonciás kötet világát idézi az 1973-76 közötti verstermés kötetbe nem sorolt darabja, a Boszorka című szöveg, amely egy megátkozott és egyben átkokat szóró, leginkább Goya festményeire emlékeztető groteszk világot mutat be egyszerű, expresszív képekben: „Égi boszorkány, oson / lovagolva phalloszon, / Vágyban égő boszorka, / ezer vággyal beszórta / szívünk, méhünk, keblünk, ajkunk. / Uram, könyörülj mirajtunk." (684.) Üzenetét és indíttatását tekintve bízvást komoly, de nyelvi humorral azért mégis Szilágyira jellemzően jócskán megfűszerezett (az önkén37 Pűcs, Ráolvasások, I. m„ 16.

38 Uo„ 17.

Mágikus szövegműfajok újraírásai Szilágyi Domokos költészetében / 57