Palkó Gábor: „Határincidens”. Tanulmányok Szilágyi Domokosról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Molnár Eszter: Mágikus szövegműfajok újraírásai Szilágyi Domokos költészetében

- írta Sigmund Freud, József Attila „egyik legfőbb gondolati ihle- tője” a Totem és tabu című könyvében. Tverdota György József Attila nyelvszemléletéről szóló tanulmányában2 Freud imént idézett könyvének egy jelentéktelennek éppen nem mondható fordítási hibáját kijavítva leplezi le, hogy az eredeti szövegben nem a mindenféle hanem a mágikus szó szerepelt.3 Ám ennek a fordítási hiányosságnak mégis óriási jelentősége van József Attila - s az ő közvetítése révén Szilágyi Domokos - szempontjából, hiszen a szómágia gyakorlásának, a mágikus világképnek és gondolkodásmódnak fontos szerepe van nyelvről vallott elképzeléseiben. Erre a tényre Tverdota György kutatásai meggyőzően mutattak rá. Tverdota több megközelítésből (például a költő nevekhez fűződő nézetei, műveltsége, tudományos olvasottsága tükrében)4 is értelmezte József Attila névvarázselméletét, illetve annak konkrét megvalósulásait verseiben,5 illetve feltárta a költő olyan elgondolásainak kultúrtörténeti hátterét, melyek szerint például „a modern művészet mágikus gyökerekkel rendelkezik," illetve „a varázsló és alkotó vérrokonok."6 Jelen dolgozatomban nem célom ezeknek a kutatásoknak az összefoglalása, számomra mindez most egyedül abból a szempontból fontos, hogy vajon Szilágyi Domokos ebben a tekintetben - mégpedig a mágikus nyelvhasználat és gondolkodásmód kérdésében - kapcsolódott-e

2 Tverdota György, József Attila nyelvszemlélete I. (A névvarázstól a költői névhasználatig), ItK 1985/3., 287-301.

3 Tverdota György idézve az általam most újraidézett Freud-szemelvényt lakonikusan hozzáteszi: „(Az eredetiben a »mindenféle« helyett »mágikus« áll!)” Vö. Uo., 299. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szövegrészt befoglaló fejezetben, melyből az idézet származik, már szerepel a mágia szó. Freud, I. m., 82-108.

4 Tverdota György, József Attila névszemlélete, ItK 1984/5-6., 607-629.; Uö., József Attila nyelvszemlélete /., L, 1985/3., 54-75; 287-301.

5 Vö. Tverdota György, „Egy kit a szó nevén szólít" József Attila névszemlélete = Uő., Ihlet és eszmélet. József Attila a teremtő gondolkodás költője, Gondolat, Budapest, 1987,72-92. Illetve Az éjszaka képei - Külvárosi éj című verselemzésben, a szerző az animista teóriákkal és az élettelen dolgokat is életre kelteni képes költői hatalommal kapcsolatos József Attila-i nézeteket ismét verspéldákon szemlélteti. Vö. Tverdota György, „szublimálom ösztönöm". József Attila-versek elemzései, Universitas, Budapest, 2006,227-241.

6 Lásd Tverdota, 1985/3., 299.

46 / Molnár Eszter