Palkó Gábor: „Határincidens”. Tanulmányok Szilágyi Domokosról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)
Balázs Imre József: Szilágyi Domokos művei az avantgárd és neoavantgárd kontextusában
ban társuló, egymás mellé kerülő köznapi és mitikus képzeteket jelenít meg. Ebben a versben leginkább az expresszionizmus szövegműködésének analógiáit fedezhetjük fel, amely sokfelé tartó, egyidejű különneműségeket érzékeltető tömbökre, felsorolásokra bomlik, ebben a versben pedig szinesztéziaszerűen kapcsol össze látványt, hangzást, tapintást, újra és újra megakasztva a szöveg előrehaladását: „belebámul az ember a bársony éjszakába a kattogásba belepistul / [...] pendül az őrház korog az alagút cirpelő csillagok vonító holdfény”. Az Emeletek avagy a láz enciklopédiája (1967) kötetszerkezetként válik többszólamúvá, nem annyira az egyes verseken/ szövegrészeken belül. Ahogy Benyovszky Tóth Anita írja róla: „A vers polifonikusságának lényege a folyton változó, emeletről emeletre »felsőbb« rétegekbe kerülő szabad vers, amely minden »lépcsőfordulónál« megszakadni kényszerül egy-egy betétként bele illeszkedő szövegegység miatt.”40 Magára a teljes szövegtömbre vonatkoztathatjuk leginkább a kortárs zene analógiáját. Kifejezetten irodalmi neoavantgárd jellegű szövegműködéssel a szintaxis helyett az ábécérend esetlegességei által összefűzött nyelvi talált tárgyban, a (Don Quijote végrendelete) című szövegben találkozhatunk. A Búcsú a trópusoktól (1969) emblematikus szövege, a Hogyan írjunk verset egyfajta „költészettörténeti" áttekintést is tartalmaz, amely parodisztikus regiszterben példázza a különféle verskoncepciók alapján megírható verseket. A „modernség” kategóriájához érkezve így hangzik a példázó szövegrész: „piros gömbökből pirkadó hajnali gyé- / kényszatyrok fohásza” - kissé emlékeztetve az 1960-ban írt Kassák-stílusparafrázisra. Az episz- temológia pedig, amelyet a vers a modernség szövegeihez rendel, 40 Benyovszky Tóth Anita, A verstől a szövegig. Polifónia és intertextualitás Szilágyi Domokos költészetében = Értelmezések az elmúlt századból, szerk. Kálmán C. György - Orbán Jolán, Jelenkor, Pécs, 2002,215. Szilágyi Domokos művei az avantgárd és neoavantgárd kontextusában / 41
