Palkó Gábor: „Határincidens”. Tanulmányok Szilágyi Domokosról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Faragó Kornélia: Áramlások, határpozíciók, transzfer-jelenségek Az „újvidéki kapcsolat" érvényességi körei

A következő levél már 1968 augusztusából való: „968. VIII. 27.”

(...) Az 50 magyar író megbeszélésén lelepleződött itt a „koz- mopolitizmus” és kirajzolódott - a közös felelősség elvetésével - romániai magyar nemzetiségi irodalmunk önálló, nem „egyetemes magyar" kategóriája. Kb. Amit Ti is vallatok. Nos ilyen kiélesedések pillanatában az Aréna sorsa nem közömbös. Nem az író személyét, hanem a könyv etikai és esztétikai kategóriáit illetően, de nemzetiségi specifikumát, romániaiságát illetően is. Garai helyesen írja nekem levelében: „Téged itt (Magyarországon) nem lehetett volna kitalálni.” Tehát érzi az Aréna lényegét. S mégis, és ennek ellenére van nálunk, ami van. Talán egy kaloda is, ami szorítja őket, ami egy hamis tudattal vállalt „magyar” „kötelezettség”.

S ebből a szempontból fontos az is, amit Bányai Szilágyi Domokosról fog írni. Olvasd el óriási versét az Utunk 30-as számában.34 Az Arénát folytatja toldja meg jónéhány - s micsoda szárnycsapással. Ő a nagy Költőnk!

Szilágyi sajnos nem tudott meglátogatni Tusnádon, rettentő rossz állapotban volt és van, skizoid összetörtsége katasztrofális. Levelemben megírtam címét: 2 órára volt Tusnádtól. Levelei szerint Te nem jártál arra.

Kértem tőle verset. Még nem adott, de ad nektek. Sajnos mire hazaértem a Whitman variációkat már kiadta kezéből. Lehetséges, hogy visszanyerjem őket. Ha nem, mást kapsz.

Keltezetlen a levél, amelyben a következőket írja:

Drága Károlyom - kösz válaszodat. Itt az Sz. D. vers. Nálunk roppant aktivitás. Éjjel nappal a rádiónál ülök, nyilatkoz34 A Kényszerleszállás című versről van szó.

214 / Faragó Kornélia