Palkó Gábor: „Határincidens”. Tanulmányok Szilágyi Domokosról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Szilágyi Zsófia Júlia: Szilágyi Domokos Derkovits-verse avagy látta-e Szilágyi a bukaresti Derkovits-kiállítást?

a képet azonban fel kell figyelni arra, hogy amit a 30-as, 40-es években a baloldali művészek, például az úgynevezett montázscsoport is képviselt - „a munkásság jelképei közül a kalapácsos ember, az összezárt ököl, a ritmikusan egymás mellé rendezett, menetelő, zászlót lobogtató tömeg, a börtönablakok és gyárépületek geometrikus struktúrája, a kövér és a sovány ember ellentétbe állítása” -, az „sok évtizedes konvenciókon nyugodott, a képek stílusa már azt a konstruktív szerkesztést követte, amely részben a Tanácsköztársaság mintáira vezethető vissza, amely részben a kortárs kubista és expresszionista képzőművészet megoldásaival rokonítható’’,8 s a fordulat évétől a művészetpolitika egyre határozottabban utasítja el, elsősorban az előbbiekben felsorolt stílusirányzatokat, s a Lukács-féle nagyrealizmus-kon- cepció alapján fogalmazza meg elvárásait. Az ekkoriban lezajlott úgynevezett absztrakció-vitát követően csupán a tematikai, jelképi örökség folytatható, s ez szükségszerűen tereli el a figyelmet Derkovits formai újításairól, összetettségéről, kompozíciós merészségéről. így lehet, hogy a „formalista" Derkovits „néptől idegen, dekadens, kétségbeesést tükröz”,9 s közvetlenül az 1948 utáni években nem is fér bele a hivatalos, kizárólag a szovjet példát követendőnek kikiáltó kultúrpolitikába, holott 1948-ban Bartók Béla és József Attila mellett Derkovits is kap posztumusz Kossuth-díjat. Bernáth Aurél, aki az absztrakció ellen állást foglalva „elhatárolta a magyar művészetet az »elvonatkoztatás« szélsőségeitől’’10 Derkovits kapcsán is igen pragmatikusan fogalmaz: „szocialista festészetnek azt nevezhetnénk, ahol a művekről leolvasható alkotóiknak világnézeti kapcsolata a munkássággal’’.11

8 Prakfalvi Endre - Szűcs György, A szocreál Magyarországon, Corvina, Budapest, 2010,13.

9 Rsvai József, Az MDPII. kongresszusán mondott beszéd, 1951. február 26. - Uű„ Kulturális forradalmunk kérdései, Budapest, 1952,24-25.

10 Bernáth Aurél, A Szinyei Társaság és művészetünk útja = Uő., Írások a művészetről, Budapest, 1947, 117-127, 119.

11 Bernáth Aurél, Derkovits és a szocialista festészet = U0„ Írások a művészetről, 91-99,99.

176 / Szilágyi Zsófia Júlia