Palkó Gábor: „Határincidens”. Tanulmányok Szilágyi Domokosról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Lapis József: Hagyomány, játék és érzékiség Szilágyi Domokos Pimpimpáré című kötetében

téshatások egyidejűségének - mivel a hermeneutikai dimenzió legerősebb intézményi dominanciája sem nyomhatta el egészen a ritmus és az alliteráció, a versszak és a verssor jelenléthatását.” - fogalmazza meg Gumbrecht.7 Mint már említettem, Szilágyi Domokos alapvetően a gyerekköltészet érzéki, hangzóssági alapú, erőteljes ritmusokkal operáló irányát viszi tovább.

A [Láncos, lobogós...] (22.) kezdetű vers szövetét például a hang- zósság, a rímelés tartja mindenekelőtt össze (ám zseniális benne, hogy a szavak ezzel együtt egy konnotatív mezőben mozognak, az eső és az erdő közegében). Izgalmas, ahogyan a „mókus” hangsor szinte a „makk kopogós" kondenzált változataként bukkan föl, a „zokogós” szó pedig kopogó esővízként is leírható (zeneileg és értelmileg egyaránt): „Láncos-lobogós, / ez a makk kopogós, / hazafut a mókus, / ha az ég zokogós. / Ázik a tölgy is, / fürdik a völgy is, / halkan muzsikál / künn az esővíz.” A vers két zárósora pedig magának a szövegnek a működésével hozható meta- szinten kapcsolatba (az „esővíz” zenéje az a kopogás, amely mind a fogalmi síkon, mind az érzékietek szintjén megjelenik). A vers eredeti címe - Eső - a Pimpimpáré kötetben már nem fordul elő, ami szintén elmozdulást jelent a fogalmi keretektől. (Az a jelenség, hogy a korábban értelmi címmel bíró szövegek már pusztán kezdősoruk által kapnak címjelölést, tendencia a kötetben, s a zenei kompozíció irányába mozdítja el a szerkezetet.) Az Akinek a szeme kék (14.) című „mondogatóban” a színek és a különböző attribútumok közötti kapcsolatok eleinte szemantikailag motiváltán (is) szerveződnek, majd ezeket egyre inkább a hangzósság, a rímhelyzet8 teremti meg (s eredményez ez aztán különleges értelem7 Hans Ulrich Gumbeicht, A jelenlét előállítása. Amit a jelentés nem közvetít, ford. Palkó Gábor, Ráció, Budapest, 2010,23.

8 Váncza Csilla részletesen elemzi a kötet rímtechnikáját és rímképleteit: „A rímek terjedelmére vonatkozóan is érdekes összefüggésekre bukkanhat az olvasó a Pimpim- páréban. Általánosan kijelenthető, hogy a versek nagyobb részében a rímek több mint egyszótagosak. Vannak azonban olyan esetek is, ahol akár négy szótagra terjedő rímek is megfigyelhetőek. A többszótagos rím egyik változata, amikor két verssorban vala138 / Lapis József