Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Dobos István: A gondolkodó emékezet nyelve. Elhangzó beszéd - tünékeny írás

meg, az élőbeszéd rögzítésének infrastruktúrájaként, valamiféle emlékezet-gépezetként, amely nem azonos elemekből, nem egyöntetűen működő szerveződéseket termel. Az írás feledésre fogná a nyelvet, távolról emlékeztetve arra, ahogy egykor a szabad szavakat használó futuristák tették. „Az íráskor csak az írás számít, és az írás mágikus, mérhetetlen ideje."12 A keletkező létezésben lévő szövegben az állandó létrejövést kifejező nyelvi forma keresése zajlik. Az Egyszerű történet vessző száz oldal - a kardozós változat - elbeszélője az írás öröklött sémáinak a kiiktatására tesz kísérletet. Nem gondolom, hogy az Egyszerű történet... Esterházy legjobb regénye, de méltán feltételezhető, hogy e meghökkentően eredeti kísérlet a kifejezés végső határait kutató művek szűk körébe tartozik.

Mindkét regény-modell „tárgya" a mű előállíthatósága, de míg a gondolkodó emlékezet nyelvét működtető szövegekben a rendszerszerűségek az önértelmező elbeszélés szerveződésének alárendelten érvényesülnek, addig az emlékezet nélküli emlékezet nyelve „teatralizált". Az Egyszerű történet a nyelvhasználatot olyan színházi tevékenységnek tekinti, mely lehetővé teszi a gépiesen működő emlékezet kikapcsolását. A szöveg a nyelvi infrastruktúra és az emlékezetmechanika működtetéséből indul ki, s oda tér vissza. A regény egyetlen befejezetlen mondatához több, egymásnak ellentmondó értelmezés kapcsolódik:

...másként az előételek gazdagsága nem töltött volna el derűvel és nyugalommal.

te közvetlen kapcsolatát az életvilággal. írás és emlékezet viszonyának Paul de Man adta értelmezése mintha Hegelnek e meghökkentő - ám nem hivatkozott - következtetéséből bontakozna ki: „az emlékezetet mechanikus tevékenységnek, értelem nélküli tevékenységnek fogjuk fel." G. W. F. Hegel, A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai, III. rész, A szellem filozófiája, ford. Szemere Samu, Akadémiai Kiadó, Bp., 1981.274. Paul de Man idevágó megfogalmazása szerint „a gondolkodás teljes mértékben egy olyan velejéig gépies mentális képességen alapul, amely a lehető legtávolabb esik a képzelet képeitől és hangjaitól vagy a felidézés (recollection) szavak és gondolatok körén túl húzódó sötét tárnáitól". Paul de Man, Ve/ és szimbólum Hegel Esztétikájában = Uő„ Esztétikai ideológia, ford. Katona Gábor, Janus-Osiris, Budapest, 2000, 94.

12 Esterházy Péter e helyütt Kjell Askildsent idézi, lásd Egyszerű történet vessző száz oldal - a kardozós változat - Magvető, Budapest, 2013, 7.

96 / Dobos István