Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Bengi László: Függő játszma. Az időtapasztalat formái Esterházy Péter Bevezetés a szépirodalomba című munkájában
Függő játszma Az időtapasztalat formái Esterházy Péter Bevezetés a szépirodalomba című munkájában / Bengi László A Bevezetés a szépirodalomba tüntetőén, tipográfiájában is töredezetté tett kötet. Abban az értelemben föltétien heterogén, sokszínű mű, hogy kisebb-nagyobb darabokból, egymással változó viszonyban lévő képi és szöveges elemekből áll össze. Az egyes részek, avagy a könyvön belüli könyvek jellege, fölépítése, vizuális szerkesztett- sége is széles skálán változik a hosszabban, jószerével tagolatlanul futó szövegblokkok, valamint az eleve osztott, képi elemek által vagy megszakított tördelés révén apró darabokra tagolt részletek pólusai között. A páros és páratlan oldalak egymásmellettiségét kihasználva a Mese, mese, meskete című „csalimese" és az Amíg a lófarka ki nem nő című „regényes képregény" vagy a Daisy és annak „operalibrettó" változata egymással fizikailag párhuzamosan futnak a kötetben. Ezzel a függőleges tengely menti osztással mintegy kontrasztban A szív segéd igéit nemcsak az a fekete alapú, pontosabban tükrű oldal választja (nem teljesen szimmetrikusan) ketté, amelynek közepén vízszintesen, fehér betűkből álló sornyi szöveg olvasható,1 hanem 1 1 Az említett oldal képileg Kazimir Malevicsnek a Daisy elejére illesztett, fehér alapon fekete négyszögét idézi föl, sőt talán azt az alkotást is, amely - Esterházy híres gesztusaként - Ottlik Géza Iskola a határonjának lemásolásából született meg, és amelynek reprodukciója A próza Iszkolásának - és így a könyv egészének - viszonylag az Függő játszma / 81
