Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Tolcsvai Nagy Gábor: Testben létezés, átlényegülés, kinyilatkoztatás. Beszédmód a Márk-változatban

döntés a meghatározó itt, az üdvösségtörténethez a kapcsolat közvetett; „a dolgok, az értékek és az értékválasztások első összefüggése és koherenciája kap hangsúlyt".21

Ebben az értelmezésben, amely a gyermek beszélő nézőpontjában határozottan kibontakozik, a bűn, a rossz a vágyott mindenség és az egyszerű valóság közötti feszültség. A Márk-változatban a rosz- sz egyszerre a személyes felelősség és a szenvedés közötti feszültségviszony, amelynek forrása éppúgy a sors, mint a szabadság.22 („legyünk rosszak [...] Vagy legyünk jók."). Ekképp válik a Márk-vól- tozotban a rossz elkerülhetetlen tényezővé, amelynek feloldása az egyesülés Jézusban. Ez észokokon alapuló nyelvezettel beszéltetik el, Jézus Krisztus egyes szám első személyű megszólalása ezt látszólag paradox módon objektivizálja, éppen azáltal, hogy a passió elbeszélése félbeszakad, Jézus (vagy a Jézus nevében beszélő) csak addig mondja a történetet, amíg az racionalista humán perspektívából elmondható.

A gyermek beszéde mint ima a hitbeszéd racionalista jellege miatt nem hajtja végre az ima ősi beszédaktus-típusait (például a könyörgést, az engesztelést, a hálaadást).23 Az ima itt e világi, ésszerű dialogikus formákat ölt. A beszélő gyermek saját belső beszédében környezetének tagjaival hétköznapi módon társalog (például kérdésfelelet párokkal), ahogy Istennel is. Az üdvösség keresése, a bűnbocsánat felismerése és elfogadása nem a véges ember megrendülésének szimbolikus (metaforikus, allegorikus) analógiás felmutatásával fejeződik ki, hanem az autonómiáját kívánó és kutató emberi ész racionális kijelentéseiben és kérdéseiben. Ezek a kijelentések és kérdések ugyanakkor a végső helyzetre vonatkoznak: a születésre, a halálra, a bűnre és a szeretetre. Tehát nem tagadják meg a kegyelmi megszólítottságot.

21 Uo„ 160.

22 Uo„ 471.

23 Az ima Márk-változatbeW nem konvencionális jellemzőjére Radnóti Sándor Asüket- néma Isten című kritikájában hívja fel a figyelmet (vö. http://www.holmi.org/2014/09/ radnoti-sandor-a-suketnema-isten).

Testben létezés, átlényegülés, kinyilatkoztatás / 79