Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Tolcsvai Nagy Gábor: Testben létezés, átlényegülés, kinyilatkoztatás. Beszédmód a Márk-változatban

szöveg félbeszakítottsága („Az Atyának és Fiúnak-") keretet ad ennek a keresésnek, a véges meghaladása, az Ige meghallása kísérletének. A Márk-változatban nem folytatódik a passió, nem tudni, megtörténik-e a megváltás a szöveget befejező mondatok nézőpontja szerint, megismerhetetlen marad. A szív segédigéi ben egyúttal mégis megtörténik az átlépés: a fekete oldal után az anya holtában szól vissza, beszél a fiúhoz (fordított passióként). A Harmonia cselestisben egy ponton azonban az emberi végesség ismét bezárul: a 105. és 105. számozott mondat párhuzamos történetében Jézus Krisztus, illetve az apa utasítja vissza a másikat nyomorgó, kolduló, hajléktalan voltában, a folyomány azonban megegyezik (szöveg szerint is), mindkétszer: „Járt apám hévről hévre, országról országra, s nem leié nyugtát.'”9

A beszéd módjának további tényezői is megmutatkoznak a Márk-változat szövegének végigolvasásakor. A gyermek beszélő a hitről szólva racionalista nyelven szólal meg. Azon a nyelvváltozaton, amely kijelent (állít és tagad), közelítve a logikai propozíciók objektivizáló konstruálási módjához. Ebben a beszédben az észokok uralkodnak, miközben a szimbólumok háttérben maradnak, az elbe- szélhetetlenség szimbólumai, szimbolikus (metaforikus és allegorikus) kifejezései nem kapnak szerepet. A nagymama Jézus-történetei mintegy szó szerint, a szobor, a kép materiális jelleggel van fókuszban. Az e világi és a transzcendens közötti kapcsolat az észszerűség általános, logikai jellegű nyelvi kijelentéseiben mutatkozik meg, pontosabban: ezt a kapcsolatot így keresi a gyermek beszélő, és így keresteti a beszéd befogadásában az olvasóval is. Az általános racionalitás a nyelvi és humán megismerési keret, amely a keresztény hitélet és teológia tevékenységében jelentős szerepet kapott, főképp az újkorban (valójában azonban már korábban, a középkorban is).19 20 Az értelem elméleti és gyakorlati ítélőképessége, a felelős és szabad

19 Esterházy Péter, Harmonia aeiestis, Magvető, Budapest, 2001,106.

20 Lásd részletesen Ghislain Lafont, A katolikus egyház teológiatörténete, ford. Már- tonffy Marcell, Atlantisz, Budapest, 1998,160-165, 281-305.

78 / Tolcsvai Nagy Gábor