Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Tolcsvai Nagy Gábor: Testben létezés, átlényegülés, kinyilatkoztatás. Beszédmód a Márk-változatban

lehetséges, ha e meghallás valóban emberi teljesítéséhez szükséges a priori értelmezési horizont maga is »isteni«, vagyis átvilágítja azt, amit »kegyelemnek« nevezünk. És megfordítva, magának a kegyelemnek a közlése eleve magának a kinyilatkoztatásnak az alapmódja, mert a kegyelem mint Istennek abszolút szellemként való önközlése az ember szelleme és szabadsága számára soha nem lehet az emberben pusztán dologszerűen, előzetesen tudatos módon jelenvaló."17

Ám ez a dialogizáló diszkurzív folyamat nem magabiztos és nem egyértelmű. Kétely, biztos hit, kimondás és kérdezés, beszéd és hallgatás jellemzi. A gyermek nézőpontjának, világismeretének látszólagos korlátozottsága valójában a mindenkori emberi személy szubjektum voltának a transzcendens függőségét és e függőség megismerhetőségének részlegességét képezi le a beszédmódban megkonstruált gyarlóság által. „Egyedül maradtam a történettel" (92.), mondja az elbeszélő, „Nincs más, csak a történet". (94.) Ez a történet az ima története, amely egybecsúszik az Ige emberi alakban való megtestesülésével és emberi megszólalásával, és a végén az istenihez való közvetett visszacsatoláshoz. Mégis, a teljes szöveg nyitott marad az utolsó előtti mondatban, amely már nem Jézusé, inkább a gyermeké: „Kiáltó szó az pusztában: / Nincs vége, ez a befejezés", olvasható (102.), már valamely egyetemes nézőpontból, mert a beszédnek, vagyis az imának nincs vége.18

Az így kifutó, de be nem fejeződő folyamatból emelkedik ki a többször megismételt kérdés: „Most mi lesz?" (44., 66., 97., 98.)

Az eszkatológia várhatóságának felfüggesztése, a transzcendens átlényegülés, vagyis az Isten általi megszólítottság halasztottsága és egyúttal keresése korábbi Esterházy-művekben is meghatározó. A szív segédigéi kezdő és befejező szakaszában a kanonikus szertartási

17 Karl Rahner, Az Ige hallgatója, ford. Gáspár Csaba László, Gondolat, Budapest, 1991, 33.

18 Ehhez lásd Wolhart Pannenberg, Teológia és filozófia. A két tudományág viszonya és közös története, ford. Gáspár Csaba László - Görföl Tibor, L'Harmattan, Budapest, 2009, 83-100, 273-279.

Testben létezés, átlényegülés, kinyilatkoztatás / 77