Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Faragó Kornélia: Az Esterházy-szöveg a szerb irodalmi kultúra befogadói horizontjában
sem a „régi szép időket' illető olcsó sopánkodásokból. Esterházy üzembe helyezi a hatalmas Diskurzív Gépezetet-el kell ismerni, hogy Sava Babic fordítása helyenként graciózus és mesteri és fejtetőre állítja a Magyarország és a környező világ jelen idejéről szóló konvencionális gondolatokat, magasrendű szövegeket ír irodalmi elődeiről vagy éppen a saját írói és családi (mikro)kozmoszáról. Pancic (aki a Harmonia caelestisben majd gombrowíczi szubverzivi- tást észlel), hasznossági olvasási indítékot is találva, úgy tekint a publicisztikai kötetre, minta közép-(kelet-európai) értelmiségiek túlélési kézikönyvére, legalábbis azokéra, akik a forgalomban lévő nagy elbeszélések egyikével sem elégedettek. Srdan V. Tesin22 a Semmi művészetről írva sűrűnek, helyenként nehezen átjárhatónak tartja a szöveget. Esterházy nyelvét pedig olyannak, mint egy topless bárban a fényshow, mert szinte viliódzik a szójátékoktól és a szellemes ötletektől. Miközben nem vonakodik attól, hogy nevükön nevezze a dolgokat, legyen szó akár a genitáliákról vagy mondjuk valamely nő vagy férfi karakteres tulajdonságairól. Sava Babic minden idők legnehezebb, legösszetetebb fordítói munkájaként nevezi meg a Harmonia caelestis első részét, minthogy itt Esterházy magyarja nyelvek sokaságát beszéli. E szöveg egy pontján azután szinte lemondóan állapítja meg, hogy a szerző előtt még ennek a grandiózus regénynek a megjelenése sem fogja megnyitni az utat a szerb kultúrába. Az Esterházy-művek interpretativ sorsát illetően a francia és német fordítások sikerének nemzetközi hatásmechanizmusaiban bízik, és egy esetleges Nobel-di] erejében. Folyamatosan azt látjuk, hogy a fordító személyében egy közvetlen közelségű kultúra képviselője áthidalhatatlan távolságokként éli meg az Esterházy-mű és a szerb befogadó távolságait, olykor mintha lehetetlennek tartaná a művek birtokbavételét, mintha jelentős kompetenciakü22 Srdan V. TeSin, Zár postoji nesto ősim fudbala? Peter Esterhazi, Nista od umetností. http://www.arhipelag.rs/arhipelag-magazin/srdan-v-tesin-kritika-2/ Az Esterházy-szöveg a szerb irodalmi kultúra befogadói horizontjában / 295
