Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Faragó Kornélia: Az Esterházy-szöveg a szerb irodalmi kultúra befogadói horizontjában

Ezt a vonatkozást Milosevits Péteri családregény de(re)konstrukciója. Kis és Esterházy19 című elemzését (Danilo Kis műveit a családregény de[re]konstrukciós poétikája mentén köti össze Esterházy és Salinger regényeivel) illetően sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A szerbiai kettős viszonylatul gondolkodások között külön említést érdemelnek, mert számos horizontot nyitnak, Marko Cudic olvasatai.19 20 Ugyanakkor ezek is kifejezett szándékkal állnak bele a magyar hatástörténetbe, a Hahn-Hahn grófnő pillantását illető olvasat magyar befolyásoltságának a jeleire például kiemelt helyzetű paratextuális hangsúly helyeződik, hiszen a szöveg eleji mottóban az Idézetvilág avagy Esterházy Péter, a Don Quijote szerzője című könyvből kiemelt Wernitzer-szöveg áll, szerb fordításban, a tanulmány idézeti anyagában a magyar recepció más meglátásai is szerepelnek.

Azokat az olvasástapasztalatokat, amelyeket a szerb irodalom olvasásával, illetőleg a magyar kizárásával nyerhet a befogadó, Teofil Pancic kulturális publicisztikája késpviselheti, vagy mondjuk Srdan V. Tesin zsurnálkritikái. Panőic,21 miközben megkísérli elhelyezni az életmű szerbül is olvasható, 2003-ban még meglehetősen szűk kontextusában az újabb szövegeket, az Esterházy Péter publicisztikai könyve által felvázolt viszonylatokról a következőket mondja:

Mert Esterházy esszéi egy szkeptikus előkelő játszadozásai a régi és az új mitologémákkal, mint ahogyan azon szemé- lyes/generációs/nemzeti/kelet-európai szellemek leltára is, amelyekkel az írónak mostanáig meg kellett harcolnia egyetlen dologra törekedve: hogy megőrizze és megvédje a saját irodalmát és saját intellektuális szabadságát minden lehetséges Nagy Szabadítótói. Ezért Esterházynál nem található semmi az intellektuális east-euro gondolatok közhelyeiből,

19 Petar MiloSevií, De (re)konstrukcijaporodiünogromana. KisiEsterhazi, Polja 2016/1, 437,31-34.

20 Marko Őudií, Visestruki nivoi zanrovske parodije - Roman putovanja Petem Esterhazi, Letopis Matice Srpske 2011/6, 487, 1085-1108. Lásd még a következő könyv részleteit: Marko CudiC, Uvod u poetiku romana putovanja, Plato, Beograd, 2014.

21 Ieofil PanCií, Otmeno p(r)oigravanje. Vreme 646, 2003. május 22.

294 / Faragó Kornélia