Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Görözdi Judlt: „...múltat fabrikálni...". Történelemnarratívák Esterházy Péter Harmonia ccelestis és Egyszerű történet vessző száz oldal - a kardozós változat című regényeiben

gyú irodalmi elbeszélés funkciójára vonatkozó, és a szövegben végig fenntartott kérdésre adott válaszként is értendő.

Esterházy Péter két elemzett történelmi regényének megoldásai a történelmi regény műfajkódjait, a történeti narráció hagyományát és nem utolsósorban történelmi tudatunk bevett tartalmait és identitásformáló stratégiáit bontják le, miközben strukturális javaslatokat is jelentenek a történelmi anyag megmunkálására. Másfajta (polifon, kérdező attitűdű, el-elmozduló) narratív konstrukciót a múlt elsajátítására, amely tudatában van (és ellene tart) a történetalkotó és -elbeszélő műveletek jelentésképző automatizmusának. A következők belátását: „... hisz az nem úgy megy, hogy nyugodtan felidézzük a múltat, sétálgatunk benne, tárgyilagosan mérlegeljük. Nem, a jelen mindig agresszív... és csak azért merül alá az ősidők zavarosába, hogy csak azt halássza elő, amire szüksége van ahhoz, hogy még jobbá egészítse ki mostani formáját. [...] Létezni annyi, mint múltat fabrikálni magunknak. (Nagypapa mondása.)"58

68 Esterházy, Harmonia ccelestis, 363-364.

...múltat fabrikálni..." / 283