Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Görözdi Judlt: „...múltat fabrikálni...". Történelemnarratívák Esterházy Péter Harmonia ccelestis és Egyszerű történet vessző száz oldal - a kardozós változat című regényeiben
fokozottan érvényes a nemzeti múlt közismert eseményeit utánkép- ző művekre67 az irodalomtörténet későbbi korszakaiban is. Mindez a műfajjal szembeni olvasói elvárásoknak is részét képezi. Esterházy Péter szövege ezekre az elvárásokra sajátos választ kínál: a múlt elsajátításának egy olyan modelljét, amely a történelmi narráció megközelítéseinek, műveleteinek, motivációinak automatizmusait hangsúlyozza a tartalmi, illetve referenciális jegyek ellenében. A regény egyik utolsó, [számozatlan oldal]-a fűzi végül össze a történeti műfajjal kapcsolatos (kifejtetlen) utalásokat: az Előversengés célkitűzéseinek megfelelően felbukkan az elefánt, a jámbor mesehős Babar alakjában, akire a történelmi kalandregények ikonikus szövegének, Alexandre Dumas A három testőré nek népszerű hőse, d'Artag- nan lő rá (a tett éppolyan indokolatlan a regénytörténet szempontjából, mint d'Artagnan, Babar és sok más szereplő váratlan fel- és eltűnése, azaz a szerepe az utalásban konkretizálódik), majd a lapalji jegyzetben a regényeimben bejelentett kardozás is lezajlik Dumas-i intenciók alapján. Egyúttal a francia romantikus történelmi kalandregény az Egyszerű történet vessző száz oldal - a kardozós változatban magától értetődő természetességgel kapcsolódik magyar irodalmi (és török témájú történelmi) vonatkozással, amit a Szigetvár elestét hősiként és dicsőként megéneklő (egyébként a regénytörténetben is fel-felbukkanó) eposz-szerző, Zrínyi Miklós Peroratio\a képvisel (természetesen jelöletlen idézetként): „De hiremet nemcsak keresem pennámmal, hanem rettenetes bajvívó szablyámmal: míg élek, harcolok az ottoman hóddal, vígan burittatom hazám hamujával." A Zrínyitől vett záróbeszéd mind hangnemben, mind eszmeiségében ellenpontja Esterházy történelmi tárgyú posztmodern regényének. Ironikus megidézését nyomatékosítja, hogy ,,[E. P.]" szerint „gyermeki tisztaságú gascog- ne-i tájszólásban'' hangzik fel. Ez az irónia egyben a történelmi tár67 Vö. Imre László, Eposz és történelmi regény. Az irodalomfejlődés nemzeti paradigmájához, Hitel 8. (1995/10.), 80-90; Bényei Péter, A történelmi regény müfajkonstituáló tényezőinek meghatározási kísérlete, Studia litteraria Studia Litteraria, Tomus XXXVII., szerk. Bitskey István - Imre László, KLTE, Debrecen, 1999, 55-89, 76. 282 / Görözdi Judit
