Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Görözdi Judlt: „...múltat fabrikálni...". Történelemnarratívák Esterházy Péter Harmonia ccelestis és Egyszerű történet vessző száz oldal - a kardozós változat című regényeiben

mintáinak a strukturális szétírásáról /„szétszedéséről", a történelemfelfogás modelljeinek/„öntőmintáinak" az elutasításáról - mégpedig mind formai, a históriai gondolkodást determináló adottságok tekintetében, mind pedig e gondolkodás identitásvonatkozásokat hordozó (ideológiai) tartalmának a tekintetében.

A regényben ugyanis nem születik meg a történet: az elbeszélés arról szól, hogy koherens, a nemzeti önigazoló identitásnarratívá- ba valamennyi összefüggésével beilleszkedő történelemtörténetet problematikus létrehozni. A történet elbeszélése itt tulajdonképpen egy ellentétes aktust hajt végre: megfosztja az olvasót a történettől. S ez a hangsúlyok eltolódásával jár együtt, előtérbe így a történeti anyag feldolgozásának a kérdésköre, valamint a történetiség szöveg által megalkotott „zilált" modellje kerül (a „ziláltságot" történetfilozófiai értelemben használva), amelyet az jellemez, hogy látni engedi és ironikusan mutatja fel a narratív struktúra mélyéből előhívott ideologizáló műveleteket.

Ki kell még térnem a történelmi regény műfajhagyományára, amire Esterházy regénye ironikusan reflektál. Az Előversengés alcímet viselő [első oldal] felvezetése, amely Mathias Énard Mesélj nekik csatákról, királyokról és elefántokról című regényével létesít intertextuá- lis kapcsolatot,65 a történelmi kalandregény mintáját idézi meg: „... mesélj nekik csatákról, királyokról, lovakról, ördögökről, elefántokról és angyalokról, de ne felejts el mesélni szerelemről meg hasonlókról sem..."66 Maga a regény ezt a mintát egyáltalán nem követi, bár olykor a szerzői ,,[E. P.j" monogrammal szignózott jegyzetekben tesz rá utalást. És nem követi a történelmi regénynek a magyar irodalomban kialakult műfaji mintáit sem, pontosabban ez csupán egy vonatkozásban érhető tetten, mégpedig épp a tárgyalt nemzeti identitás kapcsán. A magyar irodalmi hagyományban a történelmi regény kialakulása a romantikához kötődik, és a nemzeti elv hegemóniájának idején az eposztól vett át műfaji elemeket és funkciókat, ami

65 Vö. Dobos, /. m„ 75.

66 Esterházy, Egyszerű történet..., 7.

...múltat fabrikálni..." / 281