Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Görözdi Judlt: „...múltat fabrikálni...". Történelemnarratívák Esterházy Péter Harmonia ccelestis és Egyszerű történet vessző száz oldal - a kardozós változat című regényeiben

dését, illetve a kettő ok-okozati kapcsolatát firtatja: „*Már Petőfi előtt is! Természetesen, tenném hozzá, a költő csupán a már létező nemzeti érzületét foglalta mondatba, versbe. Én persze azt gondolom, van ez fordítva is, vagyis hogy mondattal lesz a valóság."61 Az idézet a szerző egyik kedvelt eljárását is jól szemlélteti. Rávilágít, miként „mozdítja el" a posztmodern szöveg a kanonizálás műveletei által kialakított jelentések stabilitását. Aszétírás nyelvi változatáról van szó.

A szétírás egyébként a narratíva minden részét érinti, leghatározottabban a cselekményre érvényes. A regény jónéhány töredékes cselekményszálat tartalmaz, amelyeket nem lehetséges történetként rekonstruálni, hiszen ellentmondanak az időbeli sorrendiségnek, a kauzális viszonyrendnek, folymatosan elnyomják őket a reflexív fejezetek, és elbizonytalanítja a nagyszámú jegyzet, kiegészítés. A fő történetszálnak számító III. Lajos-Nyáry-féle találkozó például meg sem valósul, vagyis nem tudható, mennyiben valósult meg, hiszen az egyik érintett nem is kap meghívást - az eseményről egyébként kémjelentésekből kap tájékoztatást az olvasó, ami a hiteles történeti források kérdéskörével ironizáló megoldás. Vagy a főszereplő Nyá- ry Pál62 meggyilkolásához két teljesen különböző történet (és azok hátterében két különböző - politikai nagyhatalmi, illetve személyes - motiváció) kapcsolódik két különböző gyilkossal, a regénytörténet végpontjához tartozó epizód ráadásul a szöveg közepén található, teljesen felborítva az ok-okozatiságnak nemcsak a rendjét, hanem a rekonstruálhatóságát is. Ami biztosnak látszik, az az, hogy Nyáry Pál gyilkosság áldozata lesz. De hogy ez a fiktív történelmi esemény a törökök nagyhatalmi érdekeinek eredménye-e (egyik gyilkosa a beépült török kém és - a gasztronómiai eszmefuttatásokat ihlető - kitűnő szakács, Kara Zsigmond), vagy sokkal inkább az osztrákok politikai érdekeit szolgálja (ők „puhább" eszközökkel élnek: kémkedéssel, konspirálással, zsarolással, veréssel), esetleg tényleg csak egy

61 Uo„ 15.

62 A regényszereplő lehetséges történelmi referens személyiségéről lásd Mikola Gyöngyi, Regény csillagokkal. Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal - a kardozós változat, Pannonhalmi Szemle 21. (2013/3.), 122-126.

...múltat fabrikálni..." / 279