Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Görözdi Judlt: „...múltat fabrikálni...". Történelemnarratívák Esterházy Péter Harmonia ccelestis és Egyszerű történet vessző száz oldal - a kardozós változat című regényeiben
amely a történelemről szóló gondolkodásunkat alapozza és keretezi. Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal - a kardozós változat című regényének elsődleges tárgya véleményem szerint éppen ez a modell. A szöveg a történeti diskurzus szinte valamennyi jelzett nyelvi-strukturális, historiográfiai, szociálpszichológiai problémájára/ összefüggésére reflektál, nagyító alá helyezi a történelmi regény műfajkódjait, a történeti narráció hagyományát és nem utolsósorban történelmi tudatunk bevett tartalmait és identitásformáló stratégiáit. Valójában tehát nem egy (fiktív) történelmi eseményről szól, hogy miként találkoz(hat)ott (volna) egy magyar nagyúr a XVII. század második felében a török uralom hanyatlásának idején egy külföldi hatalom képviselőjével, a németalföldi régenssel, és köt(het)ett (volna) vele paktumot, átrajzolván a politikai erőviszonyokat és a történelem menetét, sőt valójában arról sem, hogy ez milyen személyes, politikai, mentalitásbeli stb. okokból nem valósul(hat)ott (volna) meg, hanem sokkal inkább arról, mi minden „írja elő" a múlt eseményeinek értelmezését és nemzeti történelemszemléletünket. A szöveg több rétegből áll: a főszöveg néhány töredékes cselekményszál hordozója, amit lapalji jegyzetek egészítenek ki, korrigálnak és olykor helyettesítenek - biztosítva a narráció polifóniáját, a megszólaló hangok, vélemények, nézőpontok sokszínűségét. A históriai tárgyú történet ebben a polifóniában másodlagos szerepbe szorul, előtérbe a történetiség regény által létrehozott modellje kerül. A regénytörténet abban a korban játszódik, amelyre a világ rendjét meghatározó keretek bizonytalansága különösképpen és több tekintetben jellemző: a folytonosan változó állam- és hatalmi határok, a politikai érdekek és az alá-fölérendeltségi viszonyok szüntelen módosulásai, a katolikus-protestáns villongások és a különböző etnikumok, kultúrák, vallások, nyelvek együttélése szemléletes anyagot nyújt a történelem lineáris elbeszélés általi megragadhatatlanságá- ra vagy az ellentmondásos tendenciák és a hozzájuk kötődő ideológiák ütköztetésére, amelyek egyébként nagyban felelősek az elbe....múltat fabrikálni..." / 275