Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Görözdi Judlt: „...múltat fabrikálni...". Történelemnarratívák Esterházy Péter Harmonia ccelestis és Egyszerű történet vessző száz oldal - a kardozós változat című regényeiben
makban is társas interakcióra épül."53 Az olvasó, aki a korszak történetét önnön saját (vagy családi) tapasztalata alapján ismeri, a szöveg referenciális utalásait ellenőrizheti/igazolhatja/kijavíthatja. Az olvasás aktusában ily módon konfrontálódhatnak, kiegészülhetnek az ugyanarról szóló történetek. A korszakkal foglalkozó különböző nar- ratívák konfrontálásának lehetőségét, illetve a regény mikrotörténel- mi jellegű, a hivataloson kívül eső nézőpontjának az összehasonlítását a „hivatalos történelem" narratívájával Szegedy-Maszák Mihály is felveti: „valaki akár úgy is olvashatja a Harmonia cceiestist, mint valamely történetírói munkának [...] a kiegészítését, ellenpárját."54 Az Egy Esterházy család vallomásai azonban mindenekelőtt fikciós mű, amely „társas interakcióba" az (ön)életrajzi modalitás révén lép, hogy a kommunikatív emlékezet számára a közelmúlt történelméből másfajta tapasztalatokat közvetítsen. Amíg tehát a regény Első könyve a „nagy" történelem állandósult narratíváját a személyes szempont- rendszeren/hozzáférésen keresztül bontotta meg (destruálta, illetve de konstruálta), a Második könyv szerepe - szintén a személyes nézőpont hozzáadásával - inkább a közösségileg formálódó, tehát szimbolikus alakzatokká még nem alvadt történelemnarratíva rekonstruálásában érezhető. Bevezetőmben amellett érveltem a posztmodern regénypoétikák, elsősorban Linda Hutcheon historiográfiai metafikció fogalma alapján, hogy a posztmodern történelmi regényben központi kérdéssé válik, a szöveg miképpen képzeli el és képezi le a történelmet mint olyat, vagyis a hangsúly a metatörténelmi jellegű kérdésekre helyeződik a történeti anyag fikciós feldolgozása során. Arra a modellre, 53 Uo. 54 Szegedy-Maszák Mihály, A történelem elképzelt hitele = Másodfokon, szerk. Böhm Gábor, Kijárat, Budapest, 2003,103-115,107. 274 / Görözdi Judit
