Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Gintu Tibor: A Harmonia ccelestis az anekdotikus elbeszélői hagyomány kontextusában
a maga kizárólagosságában elsősorban nem a személyességből fakadó esetlegesség miatt minősül giccsnek, hanem éppen kizárólagos volta miatt. A narráció nyelvi modalitása ugyancsak az apai perspektíva felé mozdítja az elbeszélés nézőpontját, amennyiben a komikum jelentős szerephez jut a hangnem kialakításában. A citált részlet az anekdotikus elbeszélői hagyomány összefüggésében úgy is interpretálható, hogy az egyfelől a reflektálatlan derűt, másfelől azonban az egyoldalú tragikus komolyságot is érvénytelen közelítésmódnak tekinti. Az anekdotikus kedélyesség esetében megszokott minősítés a giccs, a tragikus szemlélet kizárólagos érvényesülésének ilyen értékelése azonban korántsem tekinthető megszokottnak. A citált részlet egy másik vonatkozásban is bekapcsolható az anekdotikus elbeszélői hagyomány kontextusába. Az édesapa attitűdjének egyik meghatározó vonása, hogy „otthonosan érezte magát e világban." Szemléletmódjának ez a sajátossága kapcsolatot mutat a 19. századi anekdotizmusnak azzal a jellegzetességével, hogy az elbeszélő a die- getikus világot „a mi világunkéként állítja be, olyan közegként, amelynek viszonyai között az elbeszélő, az olvasó és a szereplők egyaránt otthonosan mozognak, amelyet az ismerősség jellemez. Nyilván jelentős különbség, hogy amíg a 19. század magyarországi anekdotizmu- sában ez a környezet általában valamilyen mikroközeg (egy falu, egy kisváros, egy nagyváros egyik városrésze), de legtágabb formája sem terjed túl a magyar viszonyokon, addig itt a világ általában jelenik meg otthonos közegként. Az absztrakció tehát az otthonosság érzetét a lét szintjére emeli, szemben a 19. századi familiaritással. A másik részlet a Második könyvből származik, és az anyai, illetve az apai szemléletmód közötti különbségeket érinti: Egymásra néztek. Apám e pillanatban igen jókat gondolt a világról, mindarról, ameddig a szem ellát. Anyám nem törődött apám nézésével, pedig az nagyon nézett, végig akarta mondani, amit mondani akart. Ezt is otthonról hozta, 230 / Gintli Tibor
