Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Tátrai Szilárd: „a mondat múlatja immár az időt." A műfaji sémák működése Esterházy Péter Esti című regényében

tudósítanak.21 így sem az Esti Kornél, sem az Esti kapcsán nem az a kérdés, hogy tekinthetők-e prototipikus regénynek. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a két mű egyes fejezetei között nem beszélhetünk szoros tempo- rális és kauzális kapcsolatról. A kérdés inkább úgy vetődik fel, hogy vajon adekvát-e, illetőleg termékeny-e az értelmezésünk akkor, ha az Esti Kornélt vagy az Estit regényként, pontosabban a regénnyel kapcsolatos műfaji elvárásaink felől, azaz a regény diszkurzív sémáját, a regényekkel kapcsolatos sematizálódott tudásunkat aktiválva olvassuk.

Az Esti Kornél esetében22 már a számozott fejezetek is arról tanúskodnak, hogy a fejezetekben lévő narratívák egy nagyobb egész részei, így nem önállóan, hanem egy nagyobb egység keretében, annak részeiként, egymással szoros dialogikus viszonyban értelmezhetők igazán adekvátan. Ám a regényként történő értelmezésben a fejezetcímekben található rövid tartalmi összefoglalások (például: „Első fejezet, melyben az író bemutatja és leleplezi Esti Kornélt, e könyv egyetlen hősét")23 játsszák az igazán döntő szerepet. Ilyen jellegű paratextu- sok24 találhatók ugyanis például a Don Quijote, a Lazarillo de Tormes, a Oil Blas, a Tom Jones vagy a Candide című regényekben, amelyek mindannyian szorosan kötődnek a pikareszk regény hagyományához (és - nem mellesleg - ugyancsak ilyen jellegű paratextusok találhatók Esterházy Termelési-regényé ben is.). A számozott fejezetekre történő osztásnak, illetve e fejezetek címeinek a következményeivel számolva tehát az Esti Kornél kapcsán a „regényszerűség meghaladásáról"25 a prototipikus, 19. századi regénnyel kapcsolatban célszerű beszélni, regényszerűségéről pedig a - ma már nem igazán prototipikusnak számító - pikareszk regényekkel összefüggésben, azokhoz, azok diszkurzív sémájához való reflexív viszonyában. Az Esti Kornél nem prototi21 Lásd erről például Bezeczky Gábor, Az elbeszélésciklus poétikája, Literatura 2003/2, 185-198.

22 Az Esti Kornél regényként történő értelmezéséről lásd részletesebben: Tátrai, Esti Kornél és a beégés, 294-296.

23 Kosztolányi Dezső, Esti Kornél, Révai, Budapest, 1936, 5.

24 Gérard Genette, Transztextualitás, ford. Burján Mónika, Helikon 1996/1-2, 82-90.

25 Vö. Szegedy-Maszák, A regényszerűség meghaladása = A magyar Irodalom történetei, III., szerk. Uő - Veres András, Gondolat, Budapest, 2007, 230-244.

206/Tátrai Szilárd