Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Tátrai Szilárd: „a mondat múlatja immár az időt." A műfaji sémák működése Esterházy Péter Esti című regényében

pikus regényként való olvashatósága mellett azonban nem csak a fejezetcímekkel lehet érvelni. Az Első fejezetből kibontakozó kerettörténet ugyancsak olyan kontextualizációs utasításként értelmezhető, amely a regénnyel kapcsolatos elvárások érvényesítésének relevanciájára hívja fel a figyelmet. Annak - az Esti által is megidézett - kikötését ugyanis („Össze ne csirizeid holmi bárgyú mesével. Maradjon minden annak, ami költőhöz illik: töredéknek.")26 az annak helyet adó kerettörténet kontextusában nehéz nem ironikusan értelmezni.

Mindazonáltal nem csupán az Esti Kornél, hanem az Esti is kaphat olyan értelmezést, amely szerint az - a regény nem prototipikus, sőt annak periférikus példányaként - úgyszintén a műfaji kategória megváltozását kezdeményezi, lehetőséget adva az olvasónak arra, hogy reflexió tárgyává tegye a regénnyel kapcsolatos elvárásait. Az Estiben a regény megnevezés elég nagy számban, összesen harminchétszer fordul elő, ebből hét esetben konkrét műre vonatkozik (Bovaryné, Effi Briest, A félkegyelmű, Sorstaianság, Don Quijote [!]), a többi esetben pedig általánosságban teszi reflexió tárgyává a regény műfaját. Ezek a műfajmegnevezések a szövegben olyan metapoétikai jelzésekként funkcionálnak, amelyek a regény diszkurzív sémáját aktiválják. A regény diszkurzív sémájának aktiválásáról ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy az egyes megvalósulásokban annak aktiválásai nem feltétlenül a séma jóváhagyását (szentesítését, megerősítését) eredményezik.27

Akkoriban [...] rendre összejártunk, hogy a regényről beszélgessünk. Természetesen a regényről mint olyanról; izgatottan álmodoztunk az abszolút regényről, a totális regényről, a minimum regényről, a néma regényről, a narrációmentes regényről (Pityu ötletei), egyáltalán a mentes regényről - de- café?, gyerekek, decafé? -, a telt regényről, az üres regényről; ahogy a Forma-1-riporterek mondják, a határon autóztunk.28

26 Kosztolányi, /. m., 19-20.

27 Vö. Langacker, Cognitive grammar. A basic introduction, 55-89.

28 Esterházy, I. m., 44.

,a mondat múlatja immár az időt." / 207