Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Tátrai Szilárd: „a mondat múlatja immár az időt." A műfaji sémák működése Esterházy Péter Esti című regényében

metapoétikai jelzések18 - az Esti Kornéllal kapcsolatban egy nagy hagyományokkal rendelkező értelmezést hoznak játékba, amely a Kosztolányi-művet „novellafüzérnek" tekintve, annak egyes fejezeteit olyan önálló novellákként („töredékekként") is olvashatónak tartja, amelyek mégiscsak összekapcsolódnak egymással („füzérként") - legalábbis az idézett részlet is könnyen értelmezhető ebben a keretben. Nem tartható tehát meglepőnek, hogy az Esti műfajisá- gára már az első értelmezések, értékelések is az Esti Kornélra utalva reagáltak, és az sem tűnik meglepőnek, hogy e recenziók, amelyek jellemzően a retroaktív (a művet utólagosan besoroló, osztályozó) műfajfelfogást juttatják érvényre, némelykor meglehetős határozottsággal,19 máskor kissé megengedőbb módon20 utasítják el az Esti regényként történő értelmezését.

Ha azonban a fentebb vázolt funkcionális kognitív nézőpontot érvényesítjük, akkor a műfajokra és köztük a szépirodalmi műfajokra, és így a regényre is célszerű úgy tekintünk, mint a nyelvi tevékenység során létrejövő, illetve működő diszkurzív kategóriákra, amelyek esetén az adott műfajhoz tartozás a tipikalitás, illetve a fokozatiság kérdéseként jelenik meg. A műfajok ebből a kiindulópontból ugyanis nyitott, prototípuselvű elvárásrendszerekként nyernek értelmet és értelmezést. A mai olvasók számára a prototipikus regények leginkább a 19. századi realista regények, illetve az azok sémáját követő, jóváhagyó regények (például ifjúsági regények, lektűrök, ponyvaregények). A regénnyel kapcsolatos elvárásainkat ugyanis manapság is az jellemzi, hogy viszonyító rendszerünk centrumában olyan művek állnak, amelyek idő- és térszemlélete a folytonosságra épül, amelyekben az események egységes és összefüggő ok-okozati láncot alkotnak, és amelyek az eseményekről általában megtörténésük sorrendjében

18 Lásd ehhez Simon - Tátrai, „Tőlem ne várjon senki dalt". Az elégikus líramodell kidolgozása AranyJános költészetében, Magyar Nyelvőr 2017/2,164-190.

19 „Nem regény, amint az Esti Kornél sem volt az". Szegedy-MaszAk Mihály, „Képről készítek képet", Alföld 2010/11,104.

20 ,,[T]öredékek füzére egy befejezetlen, soha el nem készülő regényhez". Olasz Sándor, „Vázlatváltozatok“az Esti Kornélra, Bárka 2010/5,98.

,a mondat múlatja immár az időt." / 205