Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Bartal Mária: „Ritmusos szünet." A betegség reprezentációi Esterházy Péter Hasnyálmirigynapló és A bűnös című köteteiben

Az idézettekhez hasonló részletek áthangolják, fókuszálják, majd pihentetik a szöveg olvasójának figyelmét, lassú, elidőző olvasásra hívnak, mintegy türelmes, rugalmas látogatóvá formálva a kívülálló tekintetét. Az olvasó átkondicionálásának legfontosabb mozzanatai a kötetek egészére nézve: a jelentésadás automatizmusának mega- kasztása, elbizonytalanítása, új jelentésrétegek feltárulása, a szövegnek való kiszolgáltatottság, tehetetlenségérzet, a figyelem fókuszálása, majd a szövegek többértelműsítésének lehetősége. Esterházy szövegében a hangsúlya betegség következtében módosult tudat- és testállapotnak, az identitás vonatkoztatási kereteinek időleges elbizonytalanodása okán a dependens helyzetnek a sajátosságaira esik. A betegség létmetaforaként jön létre a kötetekben, a kiszolgáltatottság, magára utaltság helyzeteként, amely az írás folyamatától elválaszthatatlan. Az elbeszélő a fájdalomtól, rossz közérzettől kiélesített percepcióval kérdez rá e nyelvileg nehezen közvetíthető, nemegyszer némán maradó, intenzív létélményre, amelynek narratívába rendezése lehetetlen.

Zárásképpen a Hasnyálmirigynapló és a This Wild Darkness szövegének hét olyan, korábban már említett tematikus jellegzetességét szeretném ismét kiemelni, amelyek együttes jelenléte mindkét szöveg szerkezetét, narratív működésmódját meghatározza. (1.) A szövegek összetett időstruktúrával dolgoznak: a naplóforma által előírt látszatlinearitás a ritualizált, túlszabályozott kórházi jelenlét statikus- ságával vagy időn kívüliségével párosul és ütközik. Z. Varga Zoltán kiváló tanulmánya szerint ezt a kettősséget Esterházy szövegében a krízis idejének egzisztenciális sűrűsége és a hétköznapiság feszültsége létesíti és határozza meg: a traumatikus kizökkent idő a naptár idejének segítségével strukturálható.58 (2.) Az elbeszélő fokozatosan dependens helyzetbe kerül, a steril térben elveszíti önrendelkezését. A beteg test reprezentációjában megfigyelhető, hogy az irányíthatat- lan, uralhatatlan szomatikus folyamatok hatására a test kilép korábbi

58 Z. Varga Zoltán, Időszivárgás és ólomsz/v. Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló, Jelenkor 2016/9., 952.

148 / Bartal Mária