Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Bartal Mária: „Ritmusos szünet." A betegség reprezentációi Esterházy Péter Hasnyálmirigynapló és A bűnös című köteteiben

Iái és haldoklás folyamatának metaforizációjában központivá válnak a csomagolás, újrahasznosítás képzetei, az elmozdulás a meztelen test kitettségének tragizálásától a print változatig: „I am prejudiced toward a nakedness in print - toward embodiment in black-and-white".21 Már a diagnózis ismertetésének elbeszélése és a következmények tudatosítása is sajátos ismétlésszerkezetet hoz létre a szövegben, amennyiben a képlékeny, átláthatatlan tartalmat a csomagolás teszi kezelhetővé: „Yet these first moments in which I consciuoslyfelt the reality of having AIDS are hazy, slippery, and return to me in different coverings."22 A személyes élmény hozzáférhetetlenségét és nyelvi megalkotásának akadályoztatását a test, a tudat mint papírdoboz érzékelteti: „No one can possibly know the power of feeling I project inside my carton."23 A halál tragizálásával, az önsajnálattal kapcsolatos gondolatmeneteket a Brodkey-szövegben visszatérően ökológiai szemléletbe ágyazott irónia csapja le: „I'm sixty-two, and it's ecological sense to die while you're still productive, die and clear a space for others, old and young."24 Ez a későbbiekben kiterjed a felső-középosztálybeli értelmiségi ökológiailag kártékony tevékenységére is. Érdemes megjegyezni, hogy a Hasnyálmirigynapló ezen részletek egyikére sem reflektál, e hiányok vakfoltokként jelzik a két szöveg halálhoz való viszonyában érzékelhető alapvető különbségeket.

Esterházy kommentársorozatként elgondolt naplója a szövegen végzett munka penzumjellegét erősíti.25 A bűnös mint kiemelt

21 Brodkey, This Wild Darkness, 30. „A meztelenséggel szemben nyomtatásban előítéleteim vannak - a fekete-fehér megtestesüléssel szemben."

22 Uo., 5, „Amikor tudatosan átéreztem, hogy AIDS-es vagyok, már az első percek is bizonytalanok, csúszósak voltak, és különféle csomagolásban vissza-visszatértek."

23 Uo., 12. „Senki se ismerheti a dobozomat átjáró érzés erejét."

24 Uo., 19. „Hatvankét éves vagyok: ökológiai érzékenységre vall, ha meghalsz, amíg még produktív vagy, meghalsz és kitisztítod a terepet másoknak, öregeknek és fiataloknak."

25 „Keveset végeztem a két hét alatt [...] nem kezdtem el a Szüts-kiskönyvet. Tompábban múlik az időm, mint kéne." (2015. július 5.; 36.); „Tegnap próbáltam a Szüts-képekhez dolgozni, de belefulladtam a cetlikeresésbe. Mert úgy rémlik, hogy csináltam már jegyzeteket. Egyre több dologba fulladok bele. Könyvek, kéziratok meg a házra vonatkozó papírok..." (2015. augusztus 18., 98.); „Megint elengedtem a Szüts-projektet, helytelenül." (2015. szeptember 24., 159.) „Megint csak ülök itt, hogy mit is kéne csinálnom. A Szüts-képekhez a szöveget. De hogy ott valamit már kitaláltam, de mit. Ez azért elég rémes, lássam be. Belátom." (2015. október

Ritmusos szünet." /137