Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Dobos István: A gondolkodó emékezet nyelve. Elhangzó beszéd - tünékeny írás

resés reflektált műveleteit. Az „odahallgatás"22 Esterházy teremtett szerzőjének a jellegzetes szellemi beállítottsága, mely meghatározza értelmezői viszonyát a körülötte megszólaló nyelvekhez s korábbi szövegekhez. A teremtett létezők emléke az irodalmi szöveg újraol- vasásának az alapja. Az emlékezésben mindig benne van - ahogy Ga- damer írja - „az emlékező képzelet transzfiguratív tevékenysége''.23 Az elsődleges emlékezetben tárolt észlelet a jelenben közvetlenül újra nem szemlélhető, emlékének a felidézése ugyanakkor a jövőre irányul, amelynek a horizontja tételezett. A bensővé tett emlék jelentése rögzíthetetlen, mivel eredeti, mentális alakja a bevésés során kitörlődik, s ennyiben az emlékezet nyelve a jelentésétől megfosztott jel paradigmájának feleltethető meg, mely ugyanakkor irodalmi szövegben nem lehet más, mint önnönmagához „viszonyuló nyelv". Kétféle értelemben is: először, más, őt megelőző vagy kortárs szövegekkel létesít kapcsolatot. Másodszor, e nyelvek között zajló párbeszéd résztvevőjeként, saját szerepköréhez, vagyis önnönmagához viszonyul. Különösen jól látszik ez a meghatározottság Esterházy írásművészetében.

A fiktív Duna menti útirajzból vett részletben az önmagához viszonyuló nyelv működése vehető szemügyre:

A Duna mint emlékezés. Újrafölfedezése az összetartozás mozzanatának. Népeket összekötő országút. Dunának,

Oltnak egy a hangja. A Duna mint Európa sine qua nonja.

A kulturális sokszín folyékony kódja. A kontinens ütőere. Történelemfolyó. Időfolyó. Kultúrfolyó. Szerelemfolyó.

A népeket összekötő béklyó. Szabadságbilincs. [...] ez

22 Az „odahallgatásnak" két erőteljes hermeneutikai magyarázatát ismerjük: az egyiket az egzisztenciális analitikából, a másikat az utóbbiból kiinduló teológiából. Gadamer pontos összehasonlítása szerint: „míg Heidegger »magának a nyelvnek az eredete felől az eredetibe visszavezető útjára« gondol, addig Fuchs a nyelvnek az Újszövetség hallgatása közben megtett belső útját isten szavának az útjaként igyekszik felismerni." Gadamer, Igazság és módszer, 360.

23 Hans-Georg Gadamer, Költeni és gondolkodni Hölderlin Emlékezés című verse tükrében, ford. Orosz Magdolna = Uő„ A szép aktualitása, T-Twins, Athenaeum-könyvek, Budapest, 1994, 204.

102 / Dobos István