Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Kabdebó Lóránt: „egy Költő Agya"

Az a szokásom nagyon régóta, hogy akármilyen későn fekszem le, még olvasok az ágyban. Most nem olvastam! Hallgattam a tárt ablakon becirpelő kis bogárcigányokat és azokat, amelyek a fejemben adtak maguknak találkozót, és csaknem egész éjszakán keresztül ebben a hangulatban ringatóztam.111

Mintha a bibliai Teremtés bemutatását visszhangzaná, és mondaná utána: ut videt quod esse bonum. És hasonlóképpen érzékeli egybe a személyes tájékozódást és a spirituális kapcsolatkeresést a létezésben elhelyezettség képletes poétikai modelljeként: „Ima a gyönyör, a gyönyör ima."112

És ideidézhetem talán legismertebb versét, a már említett 1931- es Semmiért Egészen címűt. Erről az olvasói tudat éppúgy kiosztja az önzés apoteózisa jellemzést, miként az alkotója maga is készült élete során szembefordítani vele ellentettjét. Magam felfedezni vélem az ellentétet magában a versben is. Ugyanis a verset magában foglaló Te meg a világ kötet éppen az egyes embert korlátozó, tárgyi mivolttá lefokozó kiszolgáltatottságát szemlézi az élő test és a környezet, a közösség és az Univerzum viszonylatában. Ebben a versben ezt az egyes embert gondolja el mint megalázó rabtartót, és az így kiszolgáltatottá tett ember szenvedtetőjének szerepében figyeli meg az egyes ember átélt kiszolgáltatottságát. Egyszerre jelenik meg mindkét szereplőben: szenvedtet, és maga is részese a szenvedésnek. „Magamban". Egyszerre okozza és szenvedi a megalázónak és meg- szomorítottak szenvedését. A műalkotásba transzponálja egyszerre a bűnt és a bűnhődést. Ezért válik hitelesen kimondottá a feloldozás a vers végén. Nem egyszerűen valamilyen alkotói poént szerkeszt oda, hanem a létezésben való lét megoldottságának vágyakozását sugározza. Ezáltal az alkotás egésze igényli a szenvedés törlését, vonzza a megváltottság reményét:

111 Uo„ 182.

112 Szabó Lőrinc, Hálaadás.

egy Költő Agya" / 51