Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Kabdebó Lóránt: „egy Költő Agya"

és én majd elvégzem magamban, hogy zsarnokságom megbocsásd.

Maga a költő az Évek című versben"3 ekképpen helyezi el a múlt leírása mellé, azzal összeszőve a jövőt, ezzel téve vizsgálata tárgyává a jelen auráját:- „Ki járta már be e vidéket, engem?

Hisz én sem ismerem magam és e földnek sok titka van s határán túl is uj határ dereng még.

A holnap tája bennem már ma vendég s azt mondja: Várj! azt mondja, hogy:

Nem az vagyok, ami vagyok, hanem amit hiszek s amit szeretnék!''

Imigyen van az alkotás a poétikában. Avagy mindenütt? Két 20. századi fizikus ekként indult ki szakmájából, és jutott el a lét sajátos értelmezéséig. Hasonlóan Szabó Lőrinchez, a költőhöz és az őt magyarázó irodalomtörténészhez. Mindez annak a heisenbergi hivatkozási Niels Bohr-i megfogalmazásnak a párhuzama, amivel éppen a Szabó Lőrinc-poétika is értelmezhető: „wir [sind] im Schauspiel des Lebens gleichzeitig Zuschauer und Mitspielende".113 114 Ez egyrészt alkalmazható a Te meg a világnak a személyiség problematikáját annak tárgyiasuló meghatározottságával szembesítő látomására, ugyanakkor értelmeztetheti már a Tücsökzene spirituális életmeditációját, te113 Szabó Lőrinc, Évek, Pesti Napló, 79(1928), júl. 15., 36. = Uő., Te meg a világ, 17-18. „Egyike első olyan verseimnek, melyekben majdnem tudatosan keveredik a realitás és a jelkép. Ezt az egyes képekre és az egésznek a szerkezetére mondom". Vers és valóság, 52.

114 Werner Heisenberg, Physik und Philosophie, Ullstein, Berlin, 1961,40. Magyarul: Werner Heisenberg, Fizika es filozófia = Uő., Válogatott tanulmányok, ford. Kis István, Gondolat, Budapest, 1967, 102 („az élet harmóniájának keresése közben sohase felejtsük el: az élet színjátékában nézők és ugyanakkor szereplők is vagyunk").

52 / Kabdebó Lóránt