Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Kabdebó Lóránt: „egy Költő Agya"
ért a morállal, és ahol az ember végső menedéke, a magány is újabb kiszolgáltatottság terepévé lényegül át: „Magányod barlangját kard kutatja át".108 Versei céltudatos szellemi teremtmények, amelyek nemcsak felépítenek egy gondolatmenetet, de egyszerre meg is bontják azt, az elemzés bennük egyben érvénytelenít is. A Vers és valóság című vallomásában - a világirodalomban egyedülálló módon - halála előtt maga a költő mesélte el összes versének keletkezéstörténetét. Ennek ismeretében csodálható igazán a költői mű: látható, hogyan nőtt a magánember egyénisége, élete, gondolkozása fölé. Egy érzelmi kötődés átértékelteti pályája egészét, mivel felfedezteti önmagában azt, amiről korábban magának sem volt tudomása. A kétségbeejtő elkeseredés egyben a létezésen való elcsodálkozás alkalmává is nemesedett, s a költő megtalálta a poétikájában azt, amit emberként elveszteni vélt egy életen keresztül. A kétségbeesés egyben a kifejezhetés örömén érzett „hálaadást"109 telepíti versei utólag megfogalmazott narratívájá- ba. Amit a világból nem tudott megérteni, azt a versalkotás fájdalmas gyönyörében élte meg. A meg nem értett világ a megalkotott versben kap értelmet - ezáltal találja meg a magát otthontalannak érző véges ember maradandó helyét az Univerzum teljességében. És - hangsúlyozandó! - ez nem a pályaképbeli történeti alakulás poétikai eseménye, figyelhetjük mindennek keresését már a Te meg a világ kötetben szereplő Tao te kingtő\ a Különbéke kötet mate108 Szabó Lőrinc, Politika, Névtelen jegyző, 1932. júl.-aug. 17. = Uö., Te meg a világ, 62. 109 Szabó Lőrinc, Hálaadás, Válasz, 8(1948), 9 (szept.), 655-657. Keletkezése és végső szövegének publikálása egyben bekeretezi a Tücsökzene alkotófolyamatát, és szerkezeti konstrukciójában a szintén ez időben olvasott, majd fordított The Hollow Men című Eliot-verset követi. Keletkezését 1945-ös Naplójában Pillanat, Séta, Mikor minden címekkel követhetjük, vö. Szabó Lőrinc, Vallomások, 404: „séta vagy efféle"; 417: „Vers: Mikor minden. Sok forma után ma kész”; 421: „Verseket vettem elő, majdnem kész dolgaimat, újakat, és sikerült megcsinálnom őket. Úgy örültem! Ha megy, gyorsan megy az efféle munka, a legfontosabb, hogy az ember tudjon természetesen beszélni: szíve a száján legyen. Három vers: Mikor minden, Te isi és Mégis isteni?'] 423: „a Mikor minden versben: a Twelve Against the Oods könyvből szedtem őket, már régen". Egy angol értelmezésű Mohammed-életrajz ihletésében írt életösszegező vers: William Bolitho (1890-1930), Twelve Against the Gods: The Story of Adventure. Első kiadása: 1929. Az általam idézett kiadás: Penguin Books, 1939. IV. fejezet, Mahomet, 99-124; magyar fordítását készítette Szele Bálint = Kabdebó Lóránt, „Ritkái és derűi az éjszaka" (Harc az elégiáért), Csokonai, Debrecen, 2006, 206-225, Függelék, http://mek.niif.hu/05600/05654/05654.htm ,egy Költő Agya" / 49
